Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 6. A Körösök (VITUKI, Budapest, 1956)
Bevezető
BEVEZETŐ Magyarország Hidrológiai Atlasza «I. Folyóink vízgyűjtője» c. sorozatának ebben a füzetében a Körösök vízrendszerére vonatkozó adatfeldolgozást adjuk közre, A nagykiterjedésü vízgyűjtőterület egyetlen térképlapon való ábrázolása csak a részletesség rovására történhetett volna. Ezért az áttekintés és használhatóság megkönnyítése végett az anyagot három részre osztottuk (Fehér Fekete - és Kettős - Kőrös, a Sebes - Körös a Berettyóval és a Hármas - Körös), Az Így Is elég nagyméretű térképeket és rajzokat a kötet végén tasakban mellékeltük, A tájékozódást könnyíti meg a 7, oldalon közölt lapmutató vázlat. »XX A Körösök vidéke az ország legfejlettebb vízgazdálkodásu területeinek egyike. A sok árapasztó és belvlzlevezetö csatorna - amelyeknek nagyobb része a nyári félévben még az öntözést is szolgálja, - munkánkat nagyon megnehezítette. A számtalan zsiUp révén egyes területek hol be, hol pedig kikapcsolódnak az egyes vízgyűjtőterületekből, ami a feldolgozás során sok gondot okozott. További nehézségek adódtak abból, hogy a vízhálózat adatai a topográfiai térképekről nem olvashatók le világosan. Több vízfolyás vagy belvízcsatorna helytelenül van leHüntetve, vagy elnevezése hibás, sót egyes vízfolyások több különböző néven szerepelnek. A homályos kérdések tisztázása, 111. a vízhálózatok és vízgyűjtők kijelölése csak a vízrendszer egyes részelt Jól ismerő mérnök-szakértők közreműködésével volt megoldható. A feldolgozás során az -1 : 75,000, az 4 : 50,000 és az 4 : 25,000 méretarányú topográfiai térképek segítségével megállapítottuk és 4:200,000 méretarányú átnézeti térképeken feltüntettük minden számottevő önálló víz rendszerű vízfolyás vagy belvízcsatorna vízgyűjtőterületét. Általában minden 20 km2-nél nagyobb vlzgyüjt ijü vízfolyás adatait közöljük (4.a, b és c melléklet), az országhatáron túli területek kivételével, amelyekkel csupán az áttekintéshez szükséges mértékben foglalkoztunk. , Füzetünkh'-n általában a vtzikönyvekben használ neveket tüntettük fel. Névtelen vízfolyások esetében a helyi elnevezést - vagy ha ilyen nem volt - a műszaki gyakorlatban kialakult nevet fogadtuk el. Illetőleg valamely érintett településről neveztük el a vízfolyást. A gyakorlatban nehézkes, összetett elnevezéseket megrövidítettük, de vigyáztunk rá, hogy a félreértést kizárjuk. A térképekről leolvasható adatok kiegészítését, Illetőleg szükség szerinti helyesbítését szolgáló Jegyzeteket megfelelő magyarázó vázlatok kíséretében közöljük (Jegyzetek a vízhálózatról és a 2„ 4., k. 7., melléklet). A teljesség kedvéért és tévedések elkerülése végett a vízfolyások betüsoros jegyzékében a katonai térképeken található és az egyes vidékeken eghonosodott elnevezésekre Is utalunk. A topográfiai térképeken kijelölt vízgyűjtőterületeket gondosan planimetráltuk és az eredményeket a völgyek. Illetőleg a vízfolyások hosszára, magassági fekvésére és esésére vonatkozó adatokkal együtt táblázatba foglaltuk (A vízgyűjtőterületek részletes klmu tatása). A kimutatásban részletezett vízgyűjtőterületek általában a kis- és középvizi lefolyást viszonyoknak felelnek meg. Olyan szakaszokon, ahol a vízfolyások vize a főmeder és természetes mellékága vagy mesterséges üzem vízcsatorna között oszlik meg, a vízgyűjtőterületet egyértelműen meghatározni nem lehet. Ott pedig, ahol a befogadó nagyvize idején, vagy magas belvízéUáskor - árapasztó
