Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 6. A Körösök (VITUKI, Budapest, 1956)
Belvízrendszerek a Körösök völgyében
A belvízre n d s z e r megnevezése sorszáma a 8, mellékleten Leírás vizcsfási (-1,50 m^/s) , nyéki (0,80 m /s) , hókai (0,60 m /s) , szelesi (0,80 m3/s), varsányhelyí (0,65 m3/s) és peckes! (2,0 m3/s) . Belvizlevezetés szempontjából az öblözet a IV . főcsatorna révén összefügg a Kettős * Körös JohbpartJín lévő b) öblözettel is, b) Gyepes - Kopolya öblözete , Vízgyűjtőjének nagy része a határon túlra , romén területre esik . Kiépített főcsatornája a Kopolya, amelybe a Gyepes vize két összekötő csatorna utján bevezethető „ A Sarkad községben levő ásáshidi tiltó a Gyepest két részre osztja , A ültótól délre eső vízgyűjtőben összegyülekezett viz a Bárkás főcsatornán át a sarkad! szivattyútelep (9,50 m3/s) és zsilip segítségével a Fekete - Körösbe Jut, Az ásáshidi tiltótói é- szakra a Gyepes egyesül a Határér főcsatornával és mint Hosszú- foki csatorna ömlik a Kettős - Körösbe , (Lásd részletesen a «Jegyzetek a vízhálózatról» c, kimutatásban,) Körösök szöge 7-1 Gyulai 72 A belvízrendszer területe 8,700 ha , Csatornahálózaténak fajlagos vizszállitása 0,30 l/s,ha ; fajlagos sűrűsége 1,58 km/km2 A Fehér - és Fekete - Körös összefolyásánál képződött deltában három öblözet különíthető el. Az öblözetek főcsatornái egymással ősszeköthetők, ennek folytán a csatornahálózat és szivattyútelepek egyenletes terhelése biztosítható , a) Sltkai öblözet«, Főgyűjtője a Sitkai főcsatorna, amelynek vizét a sitkai szivattyútelep (-1,40 m3/s) emeli a Fekete - Körösbe . b) Itceérl öblözet. Belvizeit az Itceérl főcsatorna gyűjti össze és az itceéri 1, és II, szivattyútelep emeli át a Fehér - Körösbe. Az itceéri II „ szivattyútelepnél gravitációs vízbevezetés is lehetséges . c) G elv ácsi öblözet. Főgyűjtője a Gelvácsi főcsatorna, amelynek vizét a gelvácsi szivattyútelep (0,80 m3/s) emeli a Fehér- Körösbe „ Csatornahálózatának fajlagos vizszállitása 0,08 1/s . ha } fajlagos sűrűsége 0,64 km/km. Területe 24,400 ha, amelyhez még a román határon túli kb. 8000 ha tartozik. Főcsatornája az Élövizcsatornának a belvizes időszakban a gyulai körgáti zsilippel elzárt legfelső része, amely a gyulai szivattyútelephez vezeti az érkező belvizet. Vizhiány idején azonban a körgáti zsilip nyitva van és a belvíz a Fehér - Körösből kivett élővízzel együtt a csatornán továbbfolyva, ipari és öntözési célra használható fel. Az öblözetet a budapest-arad! iővasuti vonal két részre vágja , Az ettől délnyugatra eső területrész vizét a Gyula- Kétegyházi felfogó csatorna, az északkeletre eső terület vízét pedig a Gyula - Kispél - Elek! lecsapoló csatorna szállítja az Élővíz csatorna Péli ágába, ahonnan az előbb említett körgáti zsilippel lezárt Élővíz csatorna felső szakaszába jut, (Lásd még a «Jegyzetek a vízhálózatról» c. kimutatást is „) Békési 73 A belvízrendszer területe 45,200 hacsatornahálózatának fajlagos vizszáUitása 0,10 1/s . ha; fajlagos sűrűsége 0,60 km/km. A vízrendszer befogadója az Élővíz csatorna . A csatorna a gyulai duzzasztó segítségével a Fehér - Körösből élővízzel látható el. A rendszer két öblözetböl áll 4 a) Élő viz csatorna jobbparti öblözet. Főcsatornája a Gerlai- Holtág, amely a veszel bujtatótói voltaképen a Kígyósi fölecsapo- ló csatorna alsó szakasza . A Holtág és a Kettős - Körös területeit,
