Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)

I. Rész. Országos háromszögelések

d./ Általános megjegyzéseit a stereográfikus vetUletre .

Á stereosrrafikus vetületben a bossztorzulás a vetület kezdőpontjában 0f a vetületi kezdőponttól e- gyenlő távolságban pedig állandó értékű. Az előbb ismertetett képletekkel megállapítható, hogy'a hossz-torzulás számár téké

00 km távolságban 1/50000,

iso : : moooo, 160 . . ifeoOO

250 . . l/.ZiOO

400 . i/iooo ;

Tekint ve „ hogy az aisógeodéziai mérésekben a»mezei hosszáénések kSeepfcibá.ja. nagv általánosságban- 1/^3000 re are „a városi he átéréseké 1/10000-edre tehei to, nyilvánvaló, hogy -a vetül*then '/IQQQö-edné] aa*

gyobb hosnziord.lás^ nem eng^dhe to mey. jlzér-tv'átafraojymit.ás nélkül t szériául a vetületi hosszak máp nem vehetők azonosoknak a valódi Ki ellipsoid!kus ;j hosszakkal.

A stereogtafikus vetlŰet olyan területnek térképezéseire hasznáiható amelyeknek legnagyobb méretei (' átlói :J kisebbek 260 km-nól. Érméi nagyobb területek ábrázolásakor több síkot kell felvenni úgy, hogy egy sikra legfeljebb 250 km legnagyobb méretű területrészek juthassanak.

Nálunk a stereografikus vetület alkalmai ma zásakor ezt a szabályt nem tartották be, mert három síkot vettek ugyan,de egyet Erdélyre, egyet az Erdély nélküli Magyar- országra és* e- gyet Horvátországra, Esek kö9. ábra. kápeni Magyarországra vonatkozó síkon a megengedettnél sokkhl nagyobb terület kerül ábrázolásra, jz utóbbi körülmény miatt a stereografikus vetület helyett újabban egy más vetúletet, & térdé tengelyű hengervetületét', vezették be.

Meg kell említenem, hogy a etereografikus ve-, tület kiválóan alkalmas kiegyenlítési vetületűi, mert a redukciószárni tások egyszerű és gyors módszerrel végezhetők. .

Az ország nagy része még a stereografikus ve-