Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)

I. Rész. Országos háromszögelések

kát csak ritkán alkalmazunk, de hogy a X00 ksi-t lényegesen felülmúló oldalhosszak is előfordulnak az világosan kivehető az alábbi táblázatból„mely néhány kivételes hosszúságú főlancolati oldalt sorol fel.

Kivételes hosszúságú, főléncolati oldalak.

A háromszög oldal végpontjai

zá.rjelben az országot tüntettük fel/'

Oldalhossz

km-ben

ivmértékben

Kozália-kápolna-Magashagy

101

1 m V,

<<o

o

o

Brockén-lnselsberg /-Hannover/

106

0 57

Kamiensberg-knibiskow / Afrika /

128

1 9

Campvéy-Öesierto / Franciaország /

16C

1 2?

• i

Síiévé Donard-Sca Feli /Anglia/

179

1 36

Ftna-Faro Giurdan / Sicilia Hálta /

198

1 47

Ararat- Qodarebi /Kaukázus /

202

1 49

Mulhocen-Filhaoussen /Spanyol o.-Algír/

870

2 26

iJncompahgre-Wöunt iüllen /Északom.Egy ,A./

294

2 39

« A tábládéiban ez oldalhosszakat i vasár tékben is feltüntettem* vagyis az oldalhossz második rovata.az ellip- soidikns háromszögek oldalainak megfelelő középponti szögeket tartalmazza.

ti. Fejezet.

Műszerek nagy távolságú pontok láthatóvá, tételére, 2, §. A heliotrop alapelve.

k háromszögelési gúlákat- kedvező ataoszí er iái levisse nv ok esetén- 40 k?a távolságig még lehet látni és irányozni erős nagyítású távcsövekkel, de esen a határon as iránysás mér meglehetősen szemerőltető művelet,

40 km-nél nagyobb távolság esetén már csak heiioo- roppél, vagy éjjeli fényjelzésekkel láthatóvá tett pontokat lenot Beirlnyiiani.iáz utóbbi pontielölési módokat természetesen kisebb távolságok esetén is jól használhatjuk,

ä heliotrop tükrözésen alapuló műszer. Alapelvét Bz . -/. ábra szemlélteti. Ha a B pontot az A pontból láthatóvá akarjuk tenni, akkor a B ponton kis méretű /10x10 cm eset-