Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)
I. Rész. Országos háromszögelések
Az alapvonalfejlesztő hálózatot külön egyenlit- iük ki s a levezetett (fejlesztett) oldalhosszat vesszük a nagy hálózat alapvonalának. 16.$.- Az alapvonalmérés alapelve. A mérés fontosabb állandó és szabályos hibaforrásai Az alapvonalmérés lényegében nem egyéb mint a a túlajdönképeni hosszmérés, melyet mintegy 1750Q.,QQQ-eá középhibávai (egy kilométer hosszat ±2 mm"középhibával; kell végrehajtani. Szt a nagy pontosságot az alsó geodéziai felvételekben szokásos hösszmérő eszközökkel nem lehet elérni, mert az9knak középhibája szélsó esetben is csak 1/100 000-edre tégy kilometer hossz esetén t 10 mm-re) tehető. . Az 1/500 000-edhez közelálló középhibát csak különleges műszerekkel az u*n. alapvonalmérő (bázismérő) készülékekkel érjüK el. iázek, az'alapelvük és használatuk lényegét tekintvé?xvoltsképen nem mások, mint az egyszerű lalsó geodéziai) hosszmérő eszközöknek tökéletesített kiadásuk. Az alapvonalmérő készülék főrésze az u*nmérő- szerv. melyet mindig fémből, vagy merevre (mérő rúd), vagy flexibilisre (mérőszalag, mérődrotj készítenek. A mérőszerv alaphosszát előzetes és utólagos komparáiásókkal gondosan megállapítják s aztán megfelelő egyenes és vízszintes elhelyezést biztosító állványozáson végig mérik vele az alapvonalat, gondosan ügyelve arra? hogy a használt mérőszervek szabatosan egymás folytatásába* jussanak. Vagyis az alapvonalméró Készülék voltaképen két főrészből áll, t.i. 1./ a márőszervből és a vele kapcsolatos hőmérő-, hajlismére- és egyenesbe állító berendezésből, ?./ ez alátámasztó állványozásbólT mely a mér-őszervnek az egyenesbe állítását, valamint közel vízszintessé elhelyezését teszi lehetővé. Ami az alapvonalmérő készülékek szerkezetének, valamint használatuknak részletéit illeti', azok mind az elérendő nagy pontossággal függnek össze, mert a részle- . tok megállapltásakor törekednünk kell arra, hogy a közvetlen hosszmérésben előfordulható szabályos jellegű hibaforrások hatásait a lehetőségig kiküszöböljük, vágy legeiébe is csökkentsük. ' * 1 .= A közvetlen hosszmérésben szabályos és állandó hihák keletkeznek: I./- a mérőszerv hosszának;mérés alatti változásaiból, ?./ a méarőszerv alaphosszúságának nem pontos meghatározásából (komparálási hiba).
