Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)

I. Rész. Országos háromszögelések

- 14. Vagyis 6t irány esetén a mérés teljes sémája a

következő:

I

2

IésZ

z

z

1-2

0°

36°

72 9

106°

144°

1-3

7.2

43. Z

79.2

//5,2

1S1.Z

1.4

14. 4

50,4

86.4

/22.4

158,4

1.S

21.6

57.5

93,6

/29.6

/65.6

2.3

/4,4

50,4

86,4

/22,4

/58,4

2.4

21,6

57.6

93.6

129,6

165.6

2-5

28.8

6^,8

/OO, 8

136.8

/72,6

3.

28.8

64.8

/00,8

/36.8

/72,8

3.5

0

36

72

/08

/44

ti.5

7Z

t/3,2

79,2

/15,Z

151,2

i# Á t/r

A sémában az ,,1 és II azt jelenti, hogy az ,oda mérés az első távcsőállástan, a ä visszakérés a második távcsőállásban végzendő.

10. $, A Sebreibér-féle szögmérés előnyei.

A Schreiuer-féle szögmérés előnyei a következőkben foglalhatók össze.

1. 3 mérési módszerrel minden hálózati ponton e~ gyanlő súlyú irány értéket nyerünk,

2. A limbus Változatlanságát a mérés alatt csak nagyon rövid időre kivárjuk meg. tehát az állvanymozgásiói szármázó limbusforgás hatása e'legkisebb lévén, vele végezhető a legpontosabb mérés.

3. A mérés gazdaságos, mert közömbös hogy mikor melyik szöget mérjük,‘tehát mindig azt a szögei mérhetjük, melyiknek pontjelzői (heliotropjai) legjobban látszanak.

11. §. A Schrciber-fále szögmérés kiegyenlitése.

A kiegyenlítést elvégezhetjük közvetlen módon, t. i. úgy, hogy a mert_szögek legmegbízhatóbb értékeit tekintjük meghatározandó ismeretleneknek, vagy közvetett módon, mikor is az e^yes irányokra vonatkozó iránvértékek legmegbízhatóbb értéllel t keressük. A - kö zve ti en ki egyenl i tás természetesebbnek látszik, ámde nem nyújt' szimmetriás megoldást s így a számitás ilyen berendezése nem oly egyszerű és nem oly áttekinthető, mint a rközvetett"kiegyenlítés.

Az irány-értékek szeri nt való közvetett ki egyen-