Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
63 tehát a-fLd Ez az érték a szintezés közép-vélet/enhibájának a priori értéke, — így nevezzük azért, mert ez az érték adott szintező műszer, továbbá adott L és d esetén előre, mérés nélkül, kiszámítható. E képlet sz rint ugyanazon szintező műszer használata esetén a szintezett eredmény közép-véletlenhibája arányos a szintezett út hosszúságának és az alkalmazott léctávolság szorzatának négyzetgyökével. Ha ugyanazon műszerrel két pont magasságkülönbségét Lx és L2 hosszúságú úton, ugyanazon d léctávolsággal dolgozva határozzuk meg, akkor a két szintezés yt és középhibájának aránya Pi: :]fL2 illetve a megfelelő pi és p2 súlyok aránya: / 7 P\-Pz = L\ L2 Vagyis, ha a mérésben csak véletlen jellegű hibák vannak, akkor azonos léciávolságokkal és egyazon műszerrel végzett szintezések eredményeinek súlyai fordítva arányosak az úthosszái. — Minél kisebb a szintezett vonal hosszúsága, annál pontosabb a mérési eredmény. — Ugyanazon pontok között végzett szintezések eredményeinek súlyai a szintezett vonat hosszával fordítva arányosak. 31. §. A kilométeres középhiba és annak a priori értéke. A közép-véletlenhibának az úthosszái való összefüggése miatt, a gyakorlatban a szintezés pontosságának jellemzésére a kilométeres középhibát (jelzése p^m) szokás használni. A szintezés kilométeres középhibája fikm alatt olyan egyszeri szintezésből származó mérés-eredménynek (magasságkülönbségnek) középhibáját értjük, melynek végpontjai egymástól egy kilométerre vannak. A kilométeres középhiba a priori értéke V 1000 d ahol a d méterben vezetendő a képletbe. Az egy kilométer távolságon végzett oda-vissza szintezés eredményének középhibáját az oda vissza szintezés kilométeres középhibájának szokás nevezni; jelzése Mivel az oda-vissza szintezés két, ugyanazon úton végett egyszerű szintezésből áll, azért A^knr : /^(ktn) P
