Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)

II. Fejezet. Szintezés

67

Hasonló a kiegyenlítés akkor, is, ha meglevő magassági alappontok közé szintezéssel iktatunk be újabb pontokat.

Például adott magasságú P és Q pontok közt kitűzött 1,2,... pontok magassága állapítandó meg. A szintezést a P pontból indítjuk ki s az utolsó részletpont után a Q pontot is beszintézzük. A Q és P pontok magasságkülönbségére így nyert érték nem lesz azonos annak előre megadott értékével, vagyis szintén záróhibát kapunk. Tekintve azt, hogy az előre megadott magasságkülönbséget változatlanul meg kell tartani, a kiegyenlítés megint abból fog állani, hogy a záróhibát elosztjuk a szintezett úthosszúságok arányában.

4. Szintezési hálózatok (csatlakozó poligonok) kiegyenlítése.

Záródó vonal mentén szintezve, hibátlan mérés esetén a mérés- eredményül nyert magasságkülönbségek algebrai összege ö-val egyenlő. A zárt poligon tehát feltételi egyenletet ad. Lássuk, hogyan történik a szintezési hálózatok kiegyenlítése.

Legyen adott három poligon (/, II és III a 74. ábrán); a csatlakozó pontokat — az ú. n. csomópontokat — A, B, C és D- vei jelöljük. Mérési eredményekül a csomópontok egymásfölötti magasságát vesszük. Legyen C magassága A felett

B A D B A

C

B

C

D

D

k

— 4 ~ 4 = 4- L

A megfelelő úthosszákat Lx, Z-2, . . . , Z,6 tál jelöljük.

A mérési eredmények nem egyenlő súlyúak. — Súlyaik elegendő megközelítéssel a szintezett vonalak hosszaival fordított arányban levőknek vehetők:

Tehát 1

Pi = - . P-2= t-i

74. ábra. Szintezési hálózat.

1_

V

• lpf.'I

L,

ahol a L-ek km-ben értendők.

A súlyok ilyen felvétele sík vidéken teljesen jogosult, hegyes vidéken, vagyis nagy magasságkülönbségek esetén azonban csak akkor, ha a léceket mérés közben gondosan komparáljuk.

A mérési eredmények legmegbízhatóbb értékeit feltételi egyenletek kapcsolják össze. Feltételi egyenlet annyi van, ahány zárt idomunk van : a példánkban 3. A feltételi egyenletek a következők:

5*