Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
60 Hosszszelvény-szintezés esetén — tekintettel arra, hogy egy műszer-állásban sok pont szerepel — a számítást a műszer horizontok megállapításával végezzük. Műszer-horizont alatt a vízszintesnek képzelt irányvonal magasságát értjük az alapul választott niveaufelület felett. Az első műszer-állásban a műszer-horizontot megkapjuk, ha a kiinduló pont ismert magasságához a rajta álló lécen tett leolvasást hozzáadjuk. A műszer-horizont (A/h) ismeretével bármely — az illető műszerállásban szereplő — pont magassága egységes eljárással kapható. Ha az illető pontra / leolvasást kaptunk, úgy magassága MH-l. 4. Keresztszelvény-szintezés. A keresztszelvény spec'ális esete a hosszszelvénynek s ezért felvétele ugyanúgy történik, mint a hosszszelvényá. A keresztszelvény rendesen rö vid, egy-két műszer-ál ásból I áll. Kiinduló pontjául a hosszszelvénnyel való metszéspontja — a tengelypont — __fi__szolgál. Keresztszelvény-felvétel esetén a mérés eredményeit rendesen nem jegyzőkönyvbe vezetjük be, hanem feljegyezzük a keresztszelvény vázlatrajzára. Az adatok feljegyzésére példát a 73. ábra mutat. 73. ábra. Keresztszelvény felvétel 5. Terület-szintezés. Ha a hosszszelvénnyel együtt keresztszelvényeket is felveszünk, úgy már ez is lerület-szintezés, de olyan,. mely csak keskeny sávra szorítkozik, tekintettel a keresztszelvények rövid voltára. Az általános értelemben vett terület-szintezés esetén valamely kiterjedt terepnek magasságilag jellemző pontjait kell felvennünk. A szintezés ilyenkor a hosszszelvény szintezéshez hasonlóan végzendő megfelelő számú kötőpont felvételével. A terület-szintezéssel részletesebben akkor fogunk foglalkozni, amikor a szintvonalas térképek készítését tárgyaljuk. 28. §. A szintezés hibaforrásai. A leolvasás középhibája. A szintezés eredményében levő hiba szabályos és véletlen jellegű hibákból tevődik össze. Szabályos hibák származnak a műszer nem igazított voltából, egyoldalú refrakcióhatásokból, léc- és műszersűlyedésekből, a leol
