Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
24 Az amerikai műszereken szokásos berendezés a 20. ábrán (17. oldalon) látható. — A buborék két végét láthatóvá tevő prizma csöve a távcsőtől a szemtávolságnak megfelelő távolságra állítható úgy, hogy 'j' egyik szemünkkel a távcsőbe, a másikkal a buborékot mutató csőbe nézhetünk s így majd nem egyszerre láthatjuk a lécet is, meg a buborékot is. Ha buborékleolvasással szintezünk, a tükröző berendezések mellőzendők. Ilyenkor a buborék- és lécleolvasások egyidejűségét s az észlelő mozdulatlanságát avval érjük el, hogy a mérést két észlelővel végeztetjük, kik közül az egyik az irányzást és a lécleolvasást, a másik a buborékleolvasást teszi meg. 9. §. A tulajdonképeni szintező műszerek osztályozása. A szintező műszereket osztályozhatjuk először abból a szempontból, hogy a műszer három alkotó része: a távcső, a szintező libella és az alhidáde milyen kapcsolatban vannak egymással, másodszor, hogy a műszer fel van-e szerelve szintező csavarral és alhidáde-libellával. A távcső és libella kötött, vagy szabad volta szerint öt mintát különböztethetünk meg. 1. minta. A távcső is, a szintező libella is kötött. — E minta vázlatos jelzése (V,J, L). 30. ábra. Bodola-féle két tükrös vetítő be■ rendezés (oldalnézetben és felül- nézetben). II. minta. A távcső kötött, a szintező libella szabad. Vázlatos jelzése: (V, J), L. III. minta. A távcső is, a szintező libella is szabad. Vázlatos jelzése : V, J, L. IV. minta. A távcső szabad, a szintező libella az alhidádéhoz kötött. — Vázlatos jelzése : (V, L), J.