Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
2C után ezek alkotóin fekszik. Első főirány A szabad távcső tehát a hosszanti, mértani tengelye körül mindig forgatható. Maga a távcső eg'yszerű geodéziai távcső, nagyítása a kisebb műszereken 15— 20—25-szörös, az elsőrendű műszereken 35—45-szőrös. Objek- tívje lehetőleg nagy átmérőjű legyen, mert ez — a nagyobb fényerősség miatt — tetemesen növeli a leolvasás pontosságát. A távcsőben egyszerű szálkereszt van (a szálak jele h és v), melyet föl és le a diafragma- gyűrű függőleges igazító csavarjaival (jív) lehet kis határok között elmozdítani. A táv cső készítésekor nagy gondot kell fordítani arra, hogy a szálcső járása szabatos s a távcső mértani tengelyével teljesen parallel legyen. 23. ábra. Három talpcsavaros rendszer. A távcső irány22. ábra. (L. a 19. o.) A Magyarországon végzett elsőrendű katonai szintezés műszere, léce, komparátorja, továbbá a szintezett pontok megjelölésére használt pontjelek. A A Starke-Kammerer gyárában készült szintező műszer (jobbról a távcső látómezeje). B A szintező léc (mellette balról a keresztmetszet). C Léc komparátor a beosztás és az egység vizsgálatára (L a léc, Me a normálméter). D Szintező saru. E A „főpontok“ megjelölése. A tulajdonképeni pontjelzés az m helyen van s nem más, mint a sziklán lecsiszolt vízszintes sík. Az obelisk a pont védelmére és könnyen felfedezésére való. Egyszerű csatlakozás céljaira a főpont mellett elhelyezett elsőrendű alappont szolgál. F Az „elsőrendű“ alappontok megjelölése. A megadott magasság a vízszintes furat középpontjára vonatkozik. G A „másodrendű“ alappontok megjelölése. Vízszintes lecsiszolás lépcsőkön, lábazati kövek felső részén stb. H Csatlakozás elsőrendű alapponthoz külön csapos léccel.
