Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
IV. Fejezet. A barométeres, vagy fizikai magasságmérés
108 A gv. m értékét a 2-be írva és g^\ n -al rövidítve 7 — 2 ^ j dm ... 3 Ez a differenciálképlet adja meg az összefüggést a légnyomás- változás és a magasságváltozás közt. E képletben természetszerűleg szerepel a levegő sűrűsége, tehát meg kell vizsgálnunk, hogy ez milyen tényezőktől, mily módon függ. A levegő sűrűsége függ a levegő nyomásától, hőmérsékletétől és kémiai összetételétől. Ha B0 és t0 valami alapul választott és a szokásos egységekben, nevezetesen higanymilliméterben és Celsius fokban kifejezett légnyomás, illetve léghőmérséklet, továbbá ha a B és t tényleges nyomásnak és hőmérsékletnek megfelelő légsűrűség értéke z/Bit, akkor a Gay-Lussac és a Boyle-Mariotte-iéle törvényeket alkalmazva, a ^b, t kifejezhető a ^b„, t0*al> azaz a Bfí nyomásnak és a t0 hőmérsékletnek megfelelő légsűrűséggel. Ugyanis a Boyle-Mariotte-féle törvény szerint a gázok térfogata azonos hőmérséklet mellett fordítva arányos a gáz nyomásával, azaz 13,596 d B = —• j(J — ß cos 2 <jp) kV,, _ B Vb. t„ B0 A a Gay-Lussaoféle törvény szerint pedig Vb.,«_ 1 Vb., 1 -\-at a hol « a gázok tágulási együtthatója, számértékben a = 0,00367. A gázok sűrűsége térfogatukkal fordítva arányos, azaz •^B, t V, B, t JBa. t„ ; kB0l t„ Vb, t„ Vb., Vb.,.. 4b„, t„ vagyis az A és a B alatti képletek felhasználásával B 1 ^B>t B.J + at^^ A fenti képlet a levegő sűrűségét helyesen adja meg akkor, ha a levegő teljesen száraz, azaz ha a levegőben vízgőz nincsen. A levegő azonban összetételére nézve olyan keverék, mely főleg oxigénből, nitrogénből, vízgőzből és szénsavból áll. Az oxigén- és a nitrogéntartalom — az erre vonatkozó mérések szerint — állandónak tekint-
