Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
IV. Fejezet. A pontkapcsolások
81 b<- + (x) - X cos (a,) (d,Y (dt) ti = (a,) — (Pi, Pi-1) - li A feltételi egyenletnek a Art ívmásodpercben kell megadnia, ezért az a, és 6, koeficiensek még í?"-el szorzandók. A hosszakra nézve egységül a métert használjuk, de hogy fölösleges számokat (zérusokat) ne használjunk, a legfeljebb </m-rendű £ és y mennyiségeket deciméterekben szokás kifejezni. Ezt lehetővé teendő, az ű; és b, koeficiensek még 70-el osztandók. A feltételi egyenlet végleges alakja a következő Á (y) 10 (dy e” (x)-xi io (dy v + («») — (P. Pi-1) - h vagy 10 (</,) 10 (dt) amely képletben ( //), (a:), Y{, Xi} (d) méterben; £, rj deciméterben ; («,), li, (Pi, Pi - j) és Át ív másodpercben értendők. Az i helyébe sorba 7, 2, , n-et helyettesítve megkapjuk az összes feltételi egyenleteket. Az egyes egyenletekben szereplő koeficiensek, vagy logaritmus-könyvvel (négyjegyűvel), vagy logaritmusléccel számítandók; teljesen elegendő, ha e koeficienseket két tizedes jeggyel írjuk fel. c) Az elömetszés kiegyenlítésének menete. Az első teendő a pont közelítő koordinátáinak (y) és (jr)-nek meghatározása. E közelítő koordináták számítására olyan két szög veendő a rendelkezésre álló mérési eredmények közül, amelyek a P pontot jó metszéssel határozzák meg. A második teendő a feltételi egyenletek tiszta tagjainak, továbbá koeficienseinek számítása s a feltételi egyenletek felírása. Minden mérési eredményhez egy feltételi egyenlet tartozik, tehát általánosságban n feltételi egyenlet lesz. Ezek a következő alakban írandók fel ^1 — űi £ + bx rj -f- 7j h = ö‘> £ + h V + k X — an £ -f- b„ y -\- tn Oltay, Geodézia III. 6
