Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
IV. Fejezet. A pontkapcsolások
76 A BCQ háromszögből sin B = — szn á 4. 6 A 2. és a 4. képletek osztása útján a következő egyenletet kapjuk : sin A tc b sin a sin B tc' a sin (5 amibe a 3. alatti kifejezést beírva sin A b sin a sin y <. sin B a sin ő sin ß Az 5. alatti egyenlet jobb oldalát tg [i-ve 1 egyenlővé téve, a további számítás ugyanúgy végzendő el, mint az egyszerű hátra- metszésé. 2. A Hansen-féle pontkapcsolás. Ha két hozzáférhetlen — csupán irányozható — alappontunk g van, akkor két további alappontot csupán ezeken végzendő szögmérésekkel a Hansen-féle eljárással határozhatunk meg. Legyen adott a A és B pont koordinátái által. A P és Q pontok együttes meghatározására a P ponton megmérjük az a és a ß, a Q ponton a ó és a y szögeket (12. ábra). A számítás hasonló az egyszerű hátrametszés számításához. Elsősorban a A és a B szögeket kell meghatároznunk. P 1 Q 12. ábra. Hansen-féle pontkapcsolás. Ezekre felírható, hogy A + B = 360° (a + ß + y + ö) Továbbá az APB háromszögből . , t-o . sin A = — sin a a 1. 2.
