Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
IV. Fejezet. A pontkapcsolások
ö2 B 2. ábra. Elömetszés. . • P pontot elömetszéssel úgy határozzuk meg, hogy megmérjük az A-nál és a B-nél lévő a és ß szögeket. A P pont koordinátáinak levezetésekor a háromszögelés számítására használatos képleteket és sémákat használhatjuk. Az e'ső teendő a y szög kiszámítása y = 180° - (a + ß) Ezáltal a feladat teljesen vissza van vezetve a háromszögelés számítására. Az elömetszéssel való pontmeghatározás akkor a legjobb, ha a APB háromszög egyenlő oldalú. Hegyes metszéseket tehát kerülni kell; a y szögnek, j?0°-nál kisebbnek nem szabad lennie. A A és B ponton át elképzelhetjük azt a két kört, melynek az AB íven fekvő kerületi szögei 30°-al egyenlők. E két kör a síkot öt részre osztja, ezek közül a 2. ábrán sraffozással feltüntetett részek (I, III és V) 2. ábra. Az elömetszes „veszélyei“ sikrészei. az ú. n. 7>eszé/yes__síkrészek, ezen belül fekvő pont az AB-hö\ elömetszéssel nem vehető fel. B 13. §. Az oldalmetszés. Az oldalmetszés a háromszögmegoldás azon esete, amikor adott a háromszög egyik oldala, a rajta fekvő és a vele átellenes szög. Oldalmetszés esetén tehát a P pont meghatározása végett szögmérést végzünk az ismeretes A, vagy B pontok valamelyikén és a P ponton. A mérési eredmények (3. ábra) 3. ábra. Oldalmetszés. vagy a, y ß, 7
