Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
53 Irány Mért irányérték Á Kiegyenlített irányérték ÁÁ 1 314o 53' 49,9" + 1,51” 3140 53’ 50,5” 2,28 2 0 0 0,0 0,58 359 59 59,4 0,34 3 74 35 11,2 + 0,07 74 35 11,3 0,00 4 168 29 39,0 1,15 168 29 37,8 1,32 5 229 31 51,5 + 0,15 229 31 51,6 0,02 6 0 0 0,0 0,51 359 59 59,5 0,26 7 73 52 43,4 + 0,61 73 52 44,0 0,37 8 116 57 16,1 0,09 116 57 16,0 0,01 9 0 0 0,0 + 0,95 0 0 1,0 0,90 10 43 1 3,1 0,72 43 1 2,4 0,52 11 104 13 42,6 — 0.23 104 13 42,4 0,05 12 0 0 0,0 + 0,86 0 0 0,9 0,74 13 44 12 9,1 0,11 44 12 9,0 0,01 14 99 29 8,9 — 0,75 99 29 8,2 0,56 15 0 0 0,0 + 1,10 0 0 1,1 1,21 16 79 36 55,8 1,86 79 36 53,9 3,46 17 134 45 3,8 + 0,76 134 45 4,6 0,58 18 0 0 0,0 + 0,01 0 0 0,0 0,00 19 39 29 50,7 1,03 39 29 49,7 1,06 20 84 34 50,3 + 1,03 84 34 51,3 1,06 Összeg 14,75 10. §. A hálózati pontok koordinátáinak számítása. 1. A koordináta-számításban követendő eljárás. A hálózati pontok koordinátáinak számítása két részben végzendő ; először két ugyanazon háromszögben szereplő pont koordinátáit számítjuk, másodszor az összes többi hálózati pontok koordinátáit állapítjuk meg. E két részre tagozás azért szükséges, mert ha már két, ugyanazon háromszögben szereplő pont koordinátáival rendelkezünk, akkor a többiek számítása ugyanazon eljárással (és számítási sémával) végezhető. A koordináta-számítás tehát két részből áll: a) a kiindulásra használt, ú. n. kezdő pontpár koordinátáinak számításából, b) a többi hálózati pontok koordinátáinak számításából. 2. A kiindulásra használt pontpár koordinátáinak számítása. A koordináta-számításra nézve természetszerűleg elvileg teljesen közömbös az, hogy a kezdő pontpár melyik háromszögben van. Amennyiben a hálózatban alapvonalat mértünk, akkor a fejlesztett
