Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
31 ismétlési szám 4—6, biriokfelvételek hálózataiban pedig 2. A műszerre nézve, a mérnöki szabatos háromszögelésekben a limbusátmérő 20 cm, a távcső nagyítása 30-szoros, a leolvasó berendezés mozgószálas mikroszkóp. Az alsóbbrendű háromszögelésekben használt műszer 75 cm átmérőjű limbusszal, 20—25-szörös nagyítású távcsővel s 10"-et adó noniusszal, illetve 6"-et adó beosztásos mikroszkóppal van felszerelve. A mérnöki háromszögelésekben a szorzó szögmérés is alkalmazható akkor, amikor egyszerűbb, de jó távcsövű műszerrel a műszer leolvasó berendezése által nyújtott pontosságnál nagyobb pontosságra törekszünk. 12. §. A háromszögelés számítási részének felosztása. A háromszögelés számításának főcélja a hálózati pontok koordinátáinak megállapítása. Tekintve azonban azt, hogy háromszögelés esetén mindig fölöszámú méréseink vannak, koordináta-számítás előtt a mérési eredmények kiegyenlítendők. A háromszögelés számítása két főrészből áll: 1. A hálózati szögek kiegyenlítéséből, 2. A hálózati pontok koordinátáinak számításából. Megjegyzem, hogy a hálózati szögek kiegyenlítése előtt az esetleges külpontos mérések eredményei az ismert módon korrigálandók. A kiegyenlítéskor a már központosított szögértékek, vagy irányértékek szerepelnek közvetlen mérési eredmények gyanánt. 13. §. Háromszögháiózatok korreláták szerinti kiegyenlítése. / 1. Általános megjegyzések a háromszöghálózatok kiegyenlítésére. A háromszöghálózatban rpérési eredmények az alapvonal (bázis) hossza, továbbá az egyes szögpontokon kapott irányértékek, illetve szögértékek. Tekintve, hogy a háromszöghálózatok szögeinek hibátlan értékei között feltételi egyenletek állanak fönn, melyeket a szögekre kapott mérési eredmények, a bennük levő hibák miatt nem elégítenek ki, azért koordináta-számítás előtt, vagy azzal kapcsolatban, azaz vele egyidejűleg, a mért szög-, illetve irányértékek kiegyenlítendők. A háromszöghálózatok kiegyenlítését vagy úgy lehet elvégezni, hogy ismeretlenek gyanánt magukat a szögértékeket, illetve az irányértékeket vesszük, vagy úgy, hogy ismeretlenekként a hálózati pontok
