Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)

III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)

26 A tokos-pózna elhelyezésekor gondosan kell ügyelni arra, hogy a pózna függőleges helyzetű legyen. A függőlegességtől való esetleges eltérések kiküszöbölése végett cél­szerű — ha csak lehet — a pózna alsó részére irányozni. Ha 2 km-nél rövidebb három­szögoldalakról van csak szó, akkor pózna helyett a jelző karókat vehetjük {13. ábra). Városmérések­ben az épület csúcso­kon, a háztetők orom­falán alkalmazhatjuk a 14. ábrán látható ideiglenes pontjelö­lést. A felső pózna­tartó - konzol olyan nagyra méretezendő, hogy a műszert is rá lehessen helyezni a pózna eltávolítása W után. b) Végleges pont­jelölések. Végleges pont- n ábra_ Tokos. jelölésre a követ hasz- jelző karó. náljuk. A felsőrendű (országos) hálóza­tok pontjait a 15. ábrának megfele­lően szokás megjelölni. A megjelölés három részből áll (a 15. ábrán csak kettő van feltüntetve), 1. a földfeletti jelzésből, 2. a földalatti jelzésből, 3. a biztosító jelzésekből. A földfeletti jelzés 4JDX 46) cm keresztmetszetű, 90 cm magas monolittal történik, melyen a pontot a felső részébe cementezett 12 . ábra. A tokos-pózna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom