Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)

XIV. Fejezet. Kisebb felvételek

XIV. FEJEZET.

Kisebb felvételek.

213

57. §. A kisebb felvételek alapelve és módszerei.

A gyakorlatban sokszor előfordul az, hogy csak néhány, egymáshoz közel eső pontot kell relatíve meghatározni. Az ilyen méréseket nevezzük kis felvételeknek, vagy izolált felvételeknek. Kis felvételek esetén a meghatározandó pontok relatív meghatározására szolgáló mérések rendesen csupán a meghatározandó pontokra vonatkoznak (alappontok nincsenek), de előfordulhat, hogy alappontokra is szükség van.

Kis felvételek esetén gyakran alkalmazott eljárás a háromszögmérés (nevezik átlómérésnek is). A meghatározandó idomot (/. ábra) átlókkal háromszögekre bontjuk s valamennyi háromszög valamennyi oldalát megmérjük.

A háromszögmérés csak akkor használható, ha a hosszmérésre jó pálya áll rendelkezésre s előnye, hogy a hosszmérő eszközön — mérőszalagon, vagy mérőléC

2. ábra. Háromszögmérés belső pontból.

cen — kívül más műszer nem kell hozzá. A meghatározás jóságát a háromszögek alakja nagyon erősen befolyásolja s ezért, ha az átlókkal kedvezőtlen háromszögeket — hegyesszögűeket — kapnánk, akkor inkább az idom belsejének alkalmasan választott pontjából végezzük el a háromszögekre bontást (2. ábra). Hátránya, hogy bármely oldal megmérésében elkövetett hiba deformálja

1. ábra. Háromszögmérés.