Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
II. Fejezet. A vízszintes mérés alapelve és osztályozása
II II. FEJEZET. A vízszintes mérés alapelve és osztályozása. B. §. A vízszintes mérés alapelve. A vízszintes mérés feladata az, hogy a földi pontok vízszintes vetületeit relatíve — azaz egymásra vonatkoztatva — meghatározza. A földi pontok a térszínen kijelölt idomok jellemző pontjai, melyeket alakjelzö-pontoknak, vagy részlet-(detai\)-pontoknak szokás nevezni. Az alsó-geodéziai vízszintes mérésekben a niveaufelület síknak vehető, tehát a relatív helymeghatározás síkon végzendő. Ha a vízszintes értelemben meghatározandó pontcsoport kis terjedelmű síkrészen van, akkor a mérést rögtön olyan eljárásokkal végezhetjük el, amelyek közvetlenül a felveendő pontokra vonatkoznak ; ha azonban nagyobb terjedelmű síkrészen előforduló pontokról van szó, akkor előbb egy alappont-hálózat mérendő s az egyes részletpontok er. e vonatkoztatva határozandók meg. A vízszintes mérésben tehát kétféle pont szerepelhet, nevezetesen alappont (vagy fixpont) és részletpont (vagy detailpont). A tulajdonképpeni meghatározandó pontok a részletpontok, az alappontok jelentősége abban van, hogy általuk a részletmérésben elkerülhetetlen mérési hibák továbbterjedését megakadályozzuk s lehetővé tesszük, hogy nagy terjedelmű részletfelvétel esetén is az egyes részleteket egymással összefüggésben s kellő pontossággal kapjuk meg. Az alappontok szerepét legjobban láthatjuk, ha röviden tárgyaljuk azt, hogy valamely nagyobb terjedelmű vízszintes mérést hogyan kell végrehajtani. Tegyük fel, hogy valamely nagy várost, például a fővárost kellene vízszintes értelemben felmérni. Mik lesznek a részletpontok? A városmérés célja kettős, 7. adatokat kell szolgáltatni a telekkönyv és az adókataszter számára, 2. műszaki alapot kell szolgáltatni a városban szükséges mindenféle technikai tervezések számára. E kettős cél elérésére vízszintes értelemben meg kell határozni a telekhatárpontokat, a művelési ágak határpontjait, a beépítettség határait, felveendők továbbá az utcákat, tereket s az azokon elhelyezett technikai müveket (közlekedési hálózatokat, gáz-, víz-, elektromos vezetékeket stb.) jellemző pontok, a burkolat-határok stb.