Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
I. Fejezet. Síkgeométriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok
4 <5P = «, A szög megjelölésére vonatkozólag megemlítem, hogy ha a szöget három betűvel jelöljük, akkor legelsőnek írandó a baloldali szár betűje, azután jön a csúcspontnak megfelelő betű s végül a jobboldali szárt jellemző betű. Például a 7. ábra q> szögét AOB jelzéssel, <p' szögét pedig BOA jelzéssel szokás felírni. 7. ábra. 3. Koordináta-rendszerek. A következőkben majdnem kizárólag ortogonális koordináta- rendszerekről lesz szó. A geodéziában a koordináta-tengelyeket másképen szokás felvenni, mint a matematikában. A koordináta-rendszer kezdőpontján, 0-on át képzeljünk két egymásra merőleges egyenest (8. ábra). Ezeket az 0 pont két-két félegyenesre (irányra) bontja. Ezek az irányok lesznek a koordinátatengelyek. A pozitív x tengelyt tetszőlegesen választhatjuk, + y tengelynek pedig a félegyenesek közül az választandó, melynek irányszöge a + x tengelyre, mint kezdőirányra nézve 90°-kai egyenlő (8. ábra). E felvétel szerint a koordináta- rendszer teljesen meg van határozva, ha megadjuk az 0 koordinátakezdő pontot és a + x tengelyt, 8. ábra. mert akkor a + y tengely előállítható úgy, hogy a + x tengelyt a pozitív forgás értelmében P0°-kal tovább forgatjuk. A koordináta-rendszer ilyen felvétele esetén a — x tengely irányszöge 180°, a — y tengelyé pedig 270°, a -\-x tengelyre, mint kezdőirányra vonatkoztatva. A négy koordináta-tengely a síkot négy részre osztja, e részeket síknegyedeknek nevezzük. Az első síknegyedet a + x és a -f- y, a másodikat a -\-y és a — x, a harmadikat a — y és a — x, a negyediket +x IV ^ I-v ( _______+J---------------------s o; Ili 0-X
