Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
V. Fejezet. A sokszögelés (poligonálás)
120 E táblázat adatai világosan mutatják, hogy a felállításból származó hiba nagyon számottevő értékeket vehet fel akkor, ha az oldalhosszak csekély értékűek. Emiatt a sokszögelésben a rövid oldalak kerülendök; de ha kikerülhetők nem volnának, megfelelő módszerekkel kell gondoskodni arról, hogy hatásuk csökkentessék. Rövid oldal fordulhat elő olyankor, amikor kénytelenek vagyunk valami akadály elől kitérni. Például a 11. ábrán vázolt esetben a sokszögvonal / — 7 és i + 7 pontja között nagyobb vízfelület, például tórészlet van. Ennek kikerülésére közbe kell iktatni az i — 7,í rövid oldalt. E rövid oldal miatt a (fi—i és a <p\ szögekben a felállításbeli hiba számottevő értékű hatást hozhat létre. 11. ábra. Rövid oldal hatásának kiküszöbölése. E hibát gondos felállítással csökkenthetjük ugyan, de teljesen el nem kerülhetjük s ezért gondoskodni kell arról, hogy hatása a többi szakaszokra ne terjedjen át. A vázolt esetben a hiba lokalizálását elérhetjük azáltal, hogy az (í— 7) ponton nem a (p-,~i, hanem az A, az (í-J— 1) ponton nem a rpi+i, hanem a B szöget mérjük. A rövid oldal miatt hibás szöget csak az i — 7 és i + 7 pontok vízszintes távolságának számítására használjuk fel s ha ez megvan, a sokszögelést úgy számítjuk, mintha ezt a távolságot közvetlen (direkt) úton mértük volna, azaz az í — 7, i, i + 7 szakaszok helyett az f — 7, i 7 szakaszt vesszük. A rövid oldal hatásának kiküszöbölése sokkal komplikáltabb akkor, ha a kikerülendő akadály egyúttal kilátásbeli akadály is. A 12. ábrán vázolt esetben például egy épületet kell megkerülni. Ilyenkor a beiktatott rövid oldal káros hatását ki lehet küszöbölni a A k = 1 cm 10 m 3,4' 20 1 , 7 30 1 , 1 50 0,7 100 0,3 150 0,2 300 m 0,1
