Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)

IV. Fejezet. A pontkapcsolások

97

A normális egyenletek a következők:

+ 6,00t;+ 9,57 £ — 2,88 i/-\- 32,20 = 0 + 9,57 £ + 86,54 4 + 27,88 y + 5,31 =0 - 2,88 £ + 27,88 y + 71,76 y - 92,48 = 0

é) A normális egyenletek megoldása.

A normális egyenletek megoldását az ismert sémával végezzük és pedig először

§» n

sorrendben, másodszor pedig

E, <1, .

sorrendben.

A £ mennyiségre csak a 2 javítások kiszámításakor van szükségünk ; a súlya közömbös, azért a harmadik megoldás, a , rj, £ sorrendű teljesen felesleges. .

A számításokat négyjegyű logaritmus táblázattal, vagy pedlgj®» logaritmikus számítóléccel végezzük el.

A számítás táblázatosán a 96. oldalon található meg.

A normális egyenletek megoldásának eredményei a következők:

£ = -5,79"

s = + 0,19 tized öl, pi = 56,3 y = +1,01 „ „ pn = 55,6

A meghatározandó pont koordinátáinak legmegbízhatóbb értéke

y = —103 820, 082 öl x = + 69 995, 915 öl

/) A középhibák számítása.

Mindenekelőtt kiszámítjuk a legmegbízhatóbb javításokat. Ezek a következők:

= + 5,2 + 0,4 + 2,4 — 3,6 = + 4,4" 22 = + 5,2 + 0,2 + 4,7 - 10,8 = - 0,7"

Oltay, Geodézia III.

7