Oltay Károly: Geodézia 2. (Budapest, 1919)
I. Fejezet. Pontok jelölése
2 kon a fekete-fehér szin-összeállitást találjuk. A piros-fehér szin-összeálli- tás kis távolságra nagyon feltűnő, de nagy távolságra már nem, mert a levegő a piros sugarakat erősen abszorbeálja; nagyobb távolságokra jobb a fekete-fehér sávozás. A szinsávoknak lehetőleg széleseknek kelljenniök, ha azt akarjuk, hogy a jelzőkaró könnyen felfedezhető legyen; a célszerű sávszélesség 50 cm. A sávos beosztás révén a jelzökarók közelitő hosszmérésekre is használhatók. A jelzőkaró keresztmetszetének olyannak kell lennie, hogy bárhonnan nézve, a látott felület felező vonala a jelzőkaró tengelyével |fedés- ben legyen. Rendesen 3—6 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű karókat szoktunk használni (2. ábra), de újabban — a könnyebb szállíthatóság ked2. ábra. A jelzőkaró keresztmetszete. 3. ábra. Háromszö£,metszetű jelzőkaró. véért — háromszögletű keresztmetszetűeket is alkalmaznak, ilyent mutat a 3. ábra, mely egyúttal feltünteti, hogy az összerakásnál ezek milyen kevés helyet foglalnak el. A háromszög-keresztmetszet az előbbi bekezdésben említett feltételnek teljes szigorúsággal nem tesz eleget, de ha a keresztmetszet méretei csekélyek, úgy a feltétel ki nem elégitéséből származó hiba elhanyagolhatóan kicsi értékű. A jelzőkaró hossza 2m — 2,5 m — 3,0 m szokott lenni. Ennél hosszabb karókat csak kivételesen alkalmaznak. A városmérésekben gázcsöveket is használnak jelzőkaró gyanánt; hátrányuk, hogy könnyen görbülnek. A jelzőkarót alul, kovácsolt vassaruval kell felszerelni. A jól elhelyezett sarunak a fa kiszáradása után sem szabad a karón lötyögni. Ezt köny- nyen elérhetjük, ha pántos sarut alkalmazunk s ha a pántokat több csavarral erősítjük a fához (4. ábra). A jelzőkarót kétféleképen használjuk, vagy a földbe szúrva, vagy a végleges pontjelölés fölé tartva. Mind a két esetben gondosan kell ügyelni arra, hogy a jelzőkaró függőleges legyen.