Oltay Károly: Geodézia 2. (Budapest, 1919)

III. Fejezet. Állandó nagyságú szögek kitűzése

14 A szögdioptrán nincs igazitó berendezés; ha nem derékszöget tűz ki, azon változtatni nem tudunk, a műszer hasznavehetetlen. 4- A szögdiopfra előnyei és hátrányai. A szögdioptra legkiválóbb előnye abban van. hogy vele sokkal meredekebb irányzásokat lehet végezni, mint bármelyik katoptrikus szögkiíűzővel s ezért nemcsak sik és mérsékelt dombos vidéken, hanem hegyi vidéken is használható. További előnye az, hogy a vetitőbot köz­pontosán — a kitűzendő szög csúcspontjában — erősíthető hozzá, tehát a katoptrikus műszereken szereplő vetítési hiba a szögdioptrán teljesen hiányzik. Hátránya evvel szemben először, hogy a használata nehézkes, másodszor, hogy csak olyan talajon használható, ahol botja a talajba jól beszúrható. Laza talajon, továbbá igen kemény talajon (pl. a váro­sok kövezetein) nem használható. 8. §. Tükröző katoptrikus szögkitűző műszerek. j. A tükröző (kaíopfrikusi műszerek elmélete. a) Az egyszerű, függőleges sikfükör alaptételei. A 12. ábra függőlegesen tartott siktükörben fellépő tükrözési vi­szonyokat ábrázolja. A PQRT függőleges siktükör előtt álló A jelző karó képe A'-ben keletkezik s azt az S-ben képzelt szem c-ban látja. Az ábrából közvetlenül világos, hogy függőleges siktükörben /. a pont és képe egyenlő magasságúak, 2. függőleges tárgy képe szintén függőleges, 3. az érkezési és visszaverődési szögek egyenlősége a sugarak víz­szintes vetületire nézve is fennáll. A következő tárgyalásokban a ferde sugarak helyett mindig víz­szintes vetületűket fogjuk venni. b) A kettős tükrözés alaptételei. Legyen adott két, ugyanazon síkra merőlegesen elhelyezett sik­tükör, melyek egymással r szöget zárnak be s tükröző felületüket egy­más felé fordítják. A 13. ábrán az egyes tükröknek az alapsikra való vetületét egyenesek ábrázolják, meghosszabbításuk P-ben metszi •egymást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom