Oltay Károly: Geodézia 2. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. Állandó nagyságú szögek kitűzése
10 tünk, akkor a két rés egy síkot határoz meg, amely függőleges sík lesz, ha a rések függőlegesek. A réseken való keresztülnézéssel irányzásokat végezhetünk, de csak korlátolt — kedvező esetben + 7' — középhibával. Az egyszerű dioptrának három alakját különböztetjük meg: 1. a kettős réses dioptrát (1. ábra), 2. az irány szálas dioptrát (2. ábra) és 3. az amfi-dioptrát (3. ábra). Legpontosabb a kettős-réses dioptra, de viszont az utóbbi kettő használata kényelmesebb, mert a nagy látmező miatt a beirányzandó pontot hamar felfedezhetjük. A rés célszerű szélessége 0,5 mm—1,0 mm \ 0,5 mm-nél keskenyebb rést a fellépő dif- fractió jelenségek miatt nem lehet használni. A szögdioptra két egyszerű dioptra olyan módon való kombinációja, melynél a dioptrák definiálta két iránysík egymással a kitűzendő szöget zárja be. Alapelve jól látható a 4. ábrán, mely a keresztalakú szögdioptrát mutatja be. A két egyszerű dioptra ugyanazon — alaprajzban keresztalakú — alaplemezre úgy van szerelve, hogy iránysíkjai merőlegesek az alaplemezre s egymással 90'-ot (illetve a kívánt szöget) zárnak be. A szögdioptrát botra szerelik úgy, hogy a dioptra-síkok metszésvonala azonos legyen a bot tengelyével; ilyen készítés mellett a botot függőlegesen tartva, a kivánt szöget a vízszintes síkban tűzzük ki. A szögdioptra különböző alakban fordul elő; van kereszt alakú (4. ábra), hasáb-alakú (5. ábra), kúp-alakú (fi. ábra), henger-alakú (7. ábra) és gömb alakú (8. ábra). Közülök a kereszt-alakú, továbbá a gömb-alakú a leg- kevésbbé szilárd szerkezetűek, ütődésekre deformálódhatnak s tönkre mehetnek. A hasáb-, a kúp- és a henger-alakú szögdioptrák 4. ábra. Kereszt-alakú szögdioptra.
