Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
IV. Fejezet. A számítás és fontosabb segédeszközei
83 A szorzás végrehajtásakor elvileg teljesen közömbös, hogy a B beosztás melyik egyesét használjuk, továbbá, hogy a A beosztás melyik részén (baloldalt, vagy jobboldalt) végezzük el a beállítást. A számítás a legkényelmesebb akkor, ha a B baloldali egyesét s a A baloldali részét használjuk, mert akkor bármilyen a és b mellett a tolóka egyetlen állásából kapjuk meg az ab eredményt. A számítás a tizedes jelre való tekintet nélkül végzendő. A tizedes jelet külön (előre, vagy utólag) állapítjuk meg, a szorzó és szorzandó számjegyeinek számából. Valamely számot n-jegyű számnak akkor mondunk, ha a tizedes jel előtti számhelyek száma n; — n jegyűnek pedig az olyan valódi tizedes törtet nevezünk, melynél a tizedes jel után n nulla van. Ha a szorzó m jegyű, a szorzandó pedig n jegyű szám, akkor az eredmény (m + n) jegyű, illetve (772 + n — 1) jegyű, a szerint, amint az ab leolvasása a jobb oldali beosztáson, vagy a bal- oldali beosztáson történt. A szorzás elvégezhető a C és I) beosztásokkal is. E beosztások használatakor megtörténhet, hogy a C beosztáson felkeresett b a D beosztáson kivül esik. Ilyen esetekben a C beosztásnak nem a kezdő egyese, hanem a végső vonása állítandó a-ra. A C és D beosztások használata esetén az eredmény (m -f- rí) jegyű lesz, ha a végső vonást állítottuk be, (m -j- n — 1) jegyű pedig, ha a kezdő egyessel dolgoztunk. 4 Az osztás végrehajtása. Az ~ hányados logaritmusára vonatkozólag tudjuk, hogy log j= log a-log b 6. ábra. A szorzás végrehajtása log. számitólécen.
