Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás
37 ■előbb p "-el osztandók. Azaz a képlet másodpercekben adott szögközép- hibákra nézve a következő lesz: Pb a süly pedig b 1 o , co&ß . ,,, , cotg*yÉá„% c* !1* + p"2 /V'2 + "2 Py — *= Ö2 -V 1 1 Pb C2 PC cotg~ fi 1 . cotg2y 1 i + T77^ 77t e. 2. Tegyük fel, hogy a c bázist és az a és j szögeket mértük, azaz a mérési eredmények Ez esetben C, valami pe középhibával, «, Pa n r. » Py n b = sinß = c —= c sin (« + r) Sírt/' siny s ennek megfelelően Pb = b 1 „ , cotg23 p"2 sin2fi sin*-/ 2 /í + —Vr Pa2 + '----------------c /> sin*u Például Bodola tanár a budapesti Ferenc József-hid kitűzésekor a következő értékeket kapta: c — 303,079 m a = 89" 35' 40,51” r = 44" 43’ 29,44 ” A megfelelő középhibák az alábbi értékekkel adódtak pc — + 0,002 m p: = p% = ± o,^6" E számértékeknek megfelelően a keresett távolság b = 308,141 m s középhibája /íb = + 0,0024 m e. 3. Tegyük fel, hogy a c bázist és az a és ß szögeket mértük, azaz a mérési eredmények: c, valami pc középhibával, ®p >t >> A n /V
