Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)

III. Fejezet. A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás

24 mérésben rosszul számláljuk a lefektetett mérőléceket, vagy ha olyan szögmérő műszeren, melyen másodperceket lehet leolvasni, rosz- szul olvassuk le a fokokai. A durva hibák szórakozottságból, elnézés­ből, gyakorlatlanságból származnak s gondos munkával mindig ki­küszöbölhetők. Felfedezésükre a mérések mindig legalább még egyszer megismétlendők, de úgy, hogy a második mérés az elsőtől teljesen független legyen. A durva hibához hasonló az úlliiba, a melyik a mérési eredmé­nyekből számítással levezetett értékekben hibás képleteknek, helytelen tagszámú sorbafejtéseknek eredményeképen jelentkezhet. A durva hibáktól és az álhibáktól eltekintve az összes egyéb mérési hibák két csoportba sorozhatók. Az első csoportba tartoznak a szabályos hibák, a másodikba a szabálytalan hibák. 2. Szabályos hibák. Szabályos hibáknak azokat a hibákat nevezzük, melyek a mérések megismétlése alkalmával értéküket valami szabályossággal változtatják. A szabályosság lehet esetleg mathematikai formulával is kifejezhető, de nem kell annak lennie, mert például azt a hibát is szabályosnak mond­juk, a melyik az értékét össze-vissza változtatja, de a melynek előjele túlnyomóan ugyanaz. Például a hosszmérésben szabályos hiba származik onnan, hogy a hosszmérőeszköz mérés alatt a hő hatására megváltoztatja hosszú­ságát. Az ebből származó hiba szabályossága mathematikai képlettel is kifejezhető. A planiméterrel való területmérésben, ha állandóan ugyan­olyan értelemben vezetjük a mérőcsucsot, szabályos hiba származik a belső súrlódásokból és a holtmozgásokból; e hiba szabályossága kép­lettel nem fejezhető ki, hanem abban nyilvánul, hogy a hiba túlnyo­móan ugyanazon előjelű. A szabályosság nyilvánulhat abban is, hogy a hiba értéke állan­dóan ugyanaz, az ilyen hibát állandó hibának nevezik. Az állandó hiba speciális esete a szabályos hibának. A szabályos hibáknak közös tulajdonságuk nincs, tehát kiküszöbö­lésükre, illetve hatásuk kisebbítésére egységes módszert felállítani nem lehet. A szabályos hibákkal a műszertan foglalkozik. Minden egyes műszernek, módszernek, mérési eljárásnak alkalmazásakor első­sorban is tanulmány tárgyává kell tenni az avval kapcsolatos szabá­lyos hibákat s módot kell találni hatásuk kiküszöbölésére. A szabályos hibák kiküszöbölésére háromféle eljárást követhetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom