Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
I. Fejezet. A helymeghatározás és alapfogalmai
7 A felsorolt értékek azonban teljesen reálisoknak nem vehetők, mert olyan hosszú utón végzett mérésekből származnak, hogy bennük a magasságmérés eredményének bizonytalansága olyan rendű mennyiség, mint amilyen a levezetett magasságkülönbség. A mérések azonban igazolják azt a tényt, hogy a középvizszinek magasságkülönbsége csak csekély értékű lehet. Minden ország geodéziai méréseiben a maga középlengerszinének magasságában levő niveaufelületet választja alapfelületül. Nálunk a triesti kikötőben, a Molo Sartorio mareográfján észlelt középtenger színnek megfelelő niveaufelület az alaptelület. Ez az amit az Adria középszinének, vagy egyszerűen tengerszinnek szokás nevezni. 6. §. A geodéziai mérések felosztása. A földi pontok helymeghatározásában követett eljárás az, hogy a meghatározandó idomok alakjelző pontjait függőleges egyenesekkel levetítjük az alapul választott niveaufelületekre (7. ábra) s meghatározzuk ejőször a vetületi pontok helyét a niveaufelületen, másodszor a vetületi pontok távolságát az eredeti pontoktól. 7. ábra. A geodéziai helymeghatározás alapelve.
