Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
I. Fejezet. A helymeghatározás és alapfogalmai
5 4. §. A niveauíelületek szabályos képviselői. A niveauíelületek szigorúan véve a matheniatikailag határozatlan fe!ületek csoportjába tartoznak, egyenletekkel mm jellemezhetők. ^Szabályos képviselőjük gyanánt első megközelitésben egy magasabbrendtí - forgási felület vehető, melyet a geodéziában szferoid nek szokás nevezni. “MiV’érá szteroid igen közel áll egy kis lapultságu forgási ellipszoid- tw,'második megközelítésben a niveaufelületet forgási ellipszoidnak vehetjük. Az. ellipszoid kis lapultsága miatt harmadik megközelitésben a niveiufelület gömbbel helyettesíthető. A niveaufelület, a szferoid és a forgási ellipszoid igen közel állnak egymáshoz. A legújabb kutatások (Helmert-félék) szerint a közép- tengerszinnek megfelelő niveaufelület és szferoidja közt a legnagyobb magassági eltérés ICO m, a szferoid és a forgási ellipszoid közt pedig 15 m. A végtelen sok niveaufelület közül azt, mily a nyugalomban képzelt tengerek színének felel meg, geoid-nak^_a__gtoid szabályos megközelítőit pedig „normál-szferoid“-nak, „földi ellipszoid--nak és „földgömb“-nek nevezzük. A föld alakja alatt tágabb értelemben a niveaufelületet, szükebb ■értelemben a geoidot értjük, tehát amikor a földet gömbalakúnak, ellipszoid alakúnak mondjuk, akkor voltaképen a geoidot hasonlítjuk ezekhez a felületekhez. A normál szferoid, valamint a földi ellipszoid úgy tekintendők, mint a geoidhoz legjobban simuló felületek, vagyis ezek a geoid kiegyenlítő felületei. A geoid a kontinensek alatt a nagyobb tömegvonzás miatt magasabban áll, mint állna, ha itt is óceánok lennének s ennek megfelelően kiegyenlítő felülete — a földi ellipszoid — az oceái okon a geoid felett van, mig a kontinenseken azon alul marad. (6. ábra, ahol a teljesen kihúzott vonal a geoid metszetét jelzi.) 6. ábra. A geoid és a földi ellipszoid.
