A Duna helyszínrajza 1899-1908
Vízépítés kiváló tekintettel hazai viszonyainkra
3 Ezt követte 1907. Ívben az I. dévény-budapesti folyamszakasz 500C-es mértékű hslyszinrajz 3okszorositványainak kiadása: 106 rajzlap, egy lapmutató es j elmagyarázó lappal és mellékletül szintén külön füzetben a háromszögpontokra vonatkozó adatok. Jelen kiadmányunkkal a üuna dévény-budapesti folyamszafcaazá- nak helyszinraj z i állapotáról és vizrajzi viszonyairól egységes műszaki műveletet bocsátunk a közönség használatára, & mely 23 rajzlapon tartalmazza 1:25 000 mértékben a helyszin- rajzot és egy jelmagyarázó lapot, és 12 rajzlapban 1:50 UUG hosszanti Ss 1:200 magassági mértékben e folyamszakasz részletes hosszanti szelvényét s hozzávaló jelmagyarázó lapot. A helyszinrajz közelebbi fölvilágositásra nem szorul. A hosszanti szelvény könnyebb érthetősége és használhatása végett azonban két dologra: úgy mint a szerkesztésnél követett eljárásra és a magassági adatokra nézve a következőket kell megemlítenünk. A hosszanti szelvény szerkesztését illetőleg tudni való, nogy az egy kiegyenesitett vagy amint mondani szoktuk kinyújtott siku rajz, melyhez vetitő sikul a meder középvonalának egyenesei és szabályos körivei alkotta függőleges görbe felület vétetett alapul. Erre rá merőlegesen vetítettük az 5000-es mértékű helyszinrajzban előzetesen meghatározott mimazokat a pontokat, amelyeket éppen a hosszanti szelvényben feltüntettünk. Ez a vetitő felület a raja vetitett pontokkal kié* gyenesitve adta meg a hosszanti szelvényrajzot, melynek "folytonos távolság" rovata a folyam hosszát az átvágások i- rányában és a meder középvonalában mérve tünteti föl: A kilométer beosztás kezdőpontja a budapesti lánczhid tengelyében van. A hosszanti szelvény rajzlapjain többek közt az ármentesitő társulatok neve is látható: j. p, illetőleg b. p. jelzéssel a szerint, amint a társulati ártér a folyam jobb- vagy balpartján terül el.
