A Duna helyszínrajza 1899-1908
A m. kir földmivelésügyi minister kiadványai
3 o o a folyam hosszát az átvágások irányában és a meder középvonalában mérve tünteti föl: A kilométer-beosztás nullpontja Budapesten a lánczhid tengelye. A hosszszelvény rajzlapjain többek közt az ármente 3 it ő társulatok neve is látható: j. p, illetőleg b, p, jelzéssel: assee- rint, ammiurit a társulati ártár a folyam jobb v.igy túlpartján terül el. A mi a hosszszelvény magassági adatait illeti, ezek a Duna mentén elhelyezett elsőrendű alappontokra vonatkoznak, melyek tengerszin fölötti magasságát a m. kir. országos vizépitési igazgatóság vízrajzi osztálya az 1894-1895. években végrehajtott magasságméréssel határozta meg, kiindulván Rákoson a rendező pályaudvaron lévő katonai magassági jegyből. Ilyen elsőrendű alappontok Dévénytől Zimonyig a folyam mindkét partján, ellenben Zimonytól báziásig illetve Crsováig csupán a balparton vannak. A báziás-orsovai folyamszakaszon magassági pontokul szolgálnak a mi czélunkra is azok a fixpontok melyeknek magasságét $ volt aldunai Vaskapuszabályozási müvezetőség 1890-ben végrehajtott magassagmérésssel határozta meg. Ehhez a méréshez Béziésnál csatlakozott a vízrajzi magasság- mérés, 3 a két mérés között ott mutatkozó különbözette! az aldunai fixpontok magassága & vizrajzi mérés alapaikjára lett redukálva. Megallapittatott továbbá,a dunai magasságmérés alkalmával, hogy a katonai magasságmérés és a vizrajzi magasságmérés között oly csekély a különöség,/maximum 55 mm,/, hogy ettől gyakorlati szempontból bátran eltekinthetünk s mind a katonai magasságj*gyek kottái, mind a vízrajzi alg^pongok kottái bármely műszaki feladat megoldásához, mint közös alapsikra vo-
