A Duna helyszínrajza 1899-1908
A m. kir földmivelésügyi minister kiadványai
4 A mi a hosszantiiszelvény magassági adatait illati, ezek a Duna w atén elhelyezett elsőrendű alappontokra vonatkoznak, a lyrk tengerszintiölöt ti magasságát a m* kir. Országos éi- zépitési Igatgatóság vízrajzi osztálya 1894-1895« években végrehajtott magasságméréssel határozta meg, kiindulván Rákoson a rendező pályaudvaron levő katonai magassági jegyből. Ilyen elsőrendű alappontok Dévénytől Zimonyig a folyam mindkét partján, ellenben Zimonytól háziasig illetve Orsovéig, csupán a balparton vannak. A bázitlo-crsovai folyamszakaszon magassági pontokul szolgálnak a mi czélunkra is azok a fixpontok, melyeknek magasságát az Aldunai-Vaskapu-szabályozó müvczetőség 1890-ben végrehajtott mag asságmérésssel határozta meg. Ehhez a méréshez Bázi- ésnál csatlakozott a vizrajzi magasságmérés s e két mérés között ott mutatkozó különbözettél az aldunai fixpontok magassága, a vizrajzi magasa átérés alapsikjára lett redukálva. U agállapittatott továbbá a dunai magasságmérés alkalmával, hogy a katonai magasságmérés és a vizrajzi magasságmérés között oly osekély a különbség /maximum 55 hm/, hogy gyakorlati szempontból bátran figyelmen kivül hagyhatjuk s mind a katona* magasságjegyek kottái, mind a vizrajzi alappontok kottái, bármely műszaki feladat megoldásához mint közös alap- sikra vonatkozó Adria fölbtti magasságok egyaránt hasznalha- 16 k. A folyam teljes hidrografiai felvételének feltüntetésére, még a kérsztszelvény rájjBükát is kellett volna csatolni, ezek közlését azonban költség kímélés szempontjából mellőzhetőnek véltük annál inkább, mert azok részletes ismerete csak különleges tanulmányhoz és a hivatalok tervezéseinek aegbiróláaá- hez szükséges. Do hogy ebben a tekintetben legalább tájékoztató ismeretet nyújtsunk, közöljük a folyam dévény-budapesti szakaszának egynéhány jellemző keresztszelvényére vonatkozó közvetlen méréssel megállapított főbb vizrajzi adatokat.
