A Duna helyszínrajza 1899-1908

Vízépítés kiváló tekintettel hazai viszonyainkra

3 czélokra fog szolgálni, A kát utóbbit soszorositják, a nagyobbikat fekete, a kisebb méretüt szines nyomásban, A folyam hosszanti szelvényének rajzait kétféle mértékben készítették. Az egyiket - a részletesebbet - nyilvántartó czélokra: hosszanti mértéke: 1:10,000, magassági mértéke 1:100* Ezt nem sokszorosítják. A másik hosszanti szel­vénynek hosszanti mértéke 1:50.000, magassági mértéke 1:100. Ennek szines sokszorositványait közhasználatra szintén közrebocsájtjók. A nyilvántartó keresztszelvények rajzai csupán hivatalos használatra szolgálnak s igy nem sokszorosítják, E három folyamszakasz közül első sorban elkészítették a 11-ik, budapest—gombosi szakasz térképeit, mert ezen a szakaszon mostanában is a legtöbb szabályozó munka van folyamatban. Ezekből a térképekből az 5000-es mértékű helyszinrajz fe­kete nyomású sokszorositványait 1905* évben adtak ki, ke­ménytábla borítékban 156 rajzlapot és egy lapmutató és jelmagyarázó lapot, a melyhez mellékletül egy 5 iv terje­delmű füzetben a Duna partjain és hullámterén levő három­szögpontok leírását és összrendezőit is közzétették. Ugyancsak 1905* évben jelent meg a budapest-gombosi fo­lyamszakasz 1:50,000 mértékű szines helyszinrajza és hosz hosszanti szelvénye, előbbi 27 rajzban, utóbbi 14 rajzla­pon, egy lapmutató és jelmagyarózó lap kíséretében, ke- ménytóbláju borítékban. Ezt követte 1907, évben az I. dévény-budapesti szakasz 5000-es mértékű helyszinrajz sokszorosítványainak kiadá­sa: 106 rajzlap, egy lapmutató és jelmagyarózó lappal és mellékletül szintén külön füzetben a háromszögpontokra vonatkozó adatok. Ennek a szakasznak szines helyszinrajza és hosszszelvénye most van sajtó alatt és előreláthatólag még ez év folyamán közrebocsátható. A mi végül a Illáik szakaszt illeti, tájékozásul közöljük, hogy a fölvételi adatok feldolgozása kész, a térképek szerkesztése folya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom