A Duna helyszínrajza 1899-1908
Vízépítés kiváló tekintettel hazai viszonyainkra
3 a folyam hosszát az átvágások irányában és a meder középvonalában sjó-t've tünteti föl: A kilométer-beosztás null pont ja Budapesten a lánczhid tengelye. A bős száz el vény rajzlapjain többek közt az ármentesitő társulatok neve is látható: j. p. illetőleg b. p. jelzéssel asaee- rlnt, a&ánut a társulati ártér a folyam jobb vagy balpertján terül el. a sä a hosszszelvény magassági adatait illeti, ezek a Duna mentén elhelyezett elsőrendű alappontokra vonatkoznak, melyek tengorszin fölötti magasságát a m. kir. országos vizépitási igazgatóság vízrajzi osztálya az 1834-1895. években végrehajtott magasságméréssel natározta meg, kiindulván Rákoson a rendező pályaudvaron lévő katonai magassági jegyből. Ilyen elsőrendű alappontok hévén*- tol Zipion^ig a folyam mindkét partján, ellenben Zimonytól báziásig illetve Crsováig csupán a balpaxton vannak. A báziás-orsovai folyamszakaszon magassági pontokul szolgálnak a mi ez ólunkra is azok a fixpontok m< lyeknek magasságát §i volt aldunai Vas kapuszabály ozás i miivé ze tőség 1890-ben végrehajtott magasságméréssael hatórezta meg. ühlica a a óráshoz Báziásnál csatlakozott a vízrajzi magasság- mérés, a e két mérés között ott mutatkozó különbözette! az a1dunai fixpontok magasa; ga a vízrajzi mérés alapsíkjára lett rédukálva. Megáilapittatott továbbá,a dunai m&gaasógmérés alkalmával, hogy a katonai magasságmarás és a vízrajzi magasságmérés között oly csekély a különbség,/maximum 55 mm./, hogy ettől gyakorlati sz» mpontból bátran eltekinthetünk a mind a katonai magasság-gyek kottái, mind a vízrajzi aágfjpoá&ok kottái bármely iaü3zaki feladat megoldásához, mint közös alapsikra vo-
