Puskás Tamás (szerk.): Adatgyűjtemény Magyarország felszíni vizeiről - Tanulmányok és kutatási eredmények 10. (Budapest, 1961)
I. fejezet. Vízállás adatok
ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS a./ A vízmércék törzskönyvi adatai Jelenleg 344 vizmérceállomáa működik.Törzskönyvi adataikat a 2. táblázat tartalmazza.Az állomás megnevezese a hozzá legközelebb eső község nevével történt, A torkolattól való távolságon mindig az illető vizfolyás befogadója és a vizmérce szelvénye közötti távolság értendő.A vizgyüjtőterület nagyságát az állomás feletti összes vizgyüjtőterűietek összegezéséből számítottuk,tehát belevontuk a mellékágak vízgyűjtőterületeit is, A mérce nullpontja általában nem a vizfolyás fenékszintjén van, hanem magasabban vagy alacsonyabban /a tervezett fenék, ill,a felállításig észlelt legkisebb vizállás szintjében/. A magasságát az Adria szintje felett adjuk meg. A tengerszintfeletti magasság szokásos megjelölése /Adria felett/ vizrajzi szempontból nem elég szabatos. A különböző években végzett országos magasságmérések adatai között helyenként deciméter-rendü eltérés van, ami —különösen csekély esésű folyóinkon— súlyos félreértésekre adhat okot. Ezért —ahol csak lehet — az Országos Szintezés alapfelületére vonatkoztatott magasságot /Orsz./ közöljük, de még ekkor is igyekeztünk a régebben használatos vizrajzi /V.O./, katonai /kát,/, vagy folyószabályozási /Fsz./ alapfelületre vonatkozó magasságot is feltüntetni. Az észlelés kezdete általában az az időpont, amelytől kezdve rendszeresen észlelik a vizmércén a vizállást és az adatok meg is vannak. Ez nem jelenti azt, hogy —különösen nagyobb folyóink esetében — a megjelölt idő előtt esetleg ne lett volna vizállásmegfigyelés. Ezek az észlelések azonban általában szórványosak, hiányosak. b./ Az észlelt szélsőséges vízállások A vízjárás legközvetlenebb jellemzője a vizszint magassága, melyet a vízmércéken az Országos Vizrajzi Szolgálat naponta,sőt néhány állomáson rajzoló műszerek segítségével folyamatosan észleltet.A vizszintnek a vizmérce nullpontja felett — ill.ha a nullpont magasan van, esetleg alatta— leolvasott magassága a vizállás. A 2.táblázat a folyamatosan változó vízállásnak az észlelés kezdete óta előfordult legkisebb és legnagyobb értékét tartalmazza.A két szám különbsége megadja a vízállás-ingadozás tartományát, azaz a vizjátékot. A vizállásadatok felhasználásánál állandóan szem előtt kell tartani, hogy a lefolyás! viszonyok egyazon vizmérce szelvényében sem és a hozzátartozó vízgyűjtőterületen sem állandóak. Éppen ezért a szélsőséges vízállások rendkívüli zavaró 15 -
