Puskás Tamás (szerk.): Adatgyűjtemény Magyarország felszíni vizeiről - Tanulmányok és kutatási eredmények 10. (Budapest, 1961)
Bevezetés
BEVEZETÉS A folytonosan átalakuló, különböző megjelenési formájú vizek közül mindig a felszíni vizekneksa vizfolyásóknak és az állóvizeknek volt legnagyobb jelentősége, és a gazdasági életben ma is a felszini vizeké a döntő szerep. A felszini vizek mennyisége a legnagyobb. A felszín alatti és a mélységi vizek elsősorban a csekély mennyiségű, de kiváló minőségű vizet kívánó ivóvízellátást és bizonyos iparágak vízellátását szolgálhatják, amellett mértékkel felhasználhatók a felszini vizek időszakos pótlására. A légköri vizekkel való közvetlen gazdálkodás ez idő szerint gyakorlatilag nem lehetséges. Hazánk mai felszini vízhálózata a Kárpátmedence utolsó beltengerének visszahúzódása nyomán, lényegében a geológiai negyedkor folyamán alakult ki. Folyóink ill. folyóvölgyeink irányát, kiindulási vonalát a legtöbb helyen törésvonalak és gyÖrődési irányok szabták ' meg, mai arculatuk hosszú völgyfejlődés eredménye. A vízhálózat természetes okokból és mesterséges beavatkozások miatt állandóan változik, a lefolyó vízmennyiségekkel és a vízgazdálkodási tevékenységgel szoros kölcsönhatásban van. A természetes változás a lesodrás, vizmosásképződés, hordalékvándorlás, feliszapolódás, medervándorlás jelenségeiben észlelhető közvetlenül. Az emberi beavatkozások elsősorban a vízrendezések korában, a múlt században, a nagyszabású ármentesitési, lecsapolási és folyószabályozási munkák nyomán módosították erőteljesen a vízhálózatot. Az utolsó 2oo évben a nagykitérjedésü mocsarak és lé- pok eltűntek az ország térképéről, és 93 ooo km területű hazánk 43 ooo km -t kitevő árterein ma, 25 ooo km összhosszuságu mücsatornahálózat /továbbá 38oo km árvédelmi töltés, 23o szivattyútelep és a csatornákra és az árvédelmi töltésekbe épített 2o ooo műtárgy/ gondos fenntartása és üzeme teszi lehetővé a mezőgazdasági és ipari termelést és a közlekedést, vagyis az élettevékenységet, Mai felszini vízhálózatunkról a"Magyarország Hidrológiai Atlasza" cimü kiadványsorozat kötetei nyújtanak részletes képet, amelyek sorában a "Vízfolyásaink katasztere" és az "Állóvizeink katasztere" c. kötetek összeállítása folyik. összesen mintegy 124o természetes és mesterséges vízfolyásunk van, nem számítva az öntözőcsatornákat és azokat a legkisebb patakokat, amelyek vizgyüjtőterü- 2 lete kisebb lo km -nél. Nagyság szerinti megoszlásuk a következő: lo- loo km2 közötti vízgyűjtőterülete van kb. 769 vízfolyásnak loo looo n tt tt tt 382 ft looo- lo ooo n If tt rt 69 ft lo ooo- loo ooo n ti tt tt 2o ft loo ooo c. * km -nél nagyobb tt tt 2 ft- 9 -
