Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
A Gumbel és Fréchet elméleti eloszlásfüggvényekből a fentiek szerint meghatározott összefüggések és a Csermák féle becsült r(P) értékek között nincsen éles ellentmondás mert ezen arányok az eloszlásfüggvények a és b, illetve A és B paramétereitől is függenek, amelyekkel, amint a képletek mutatják a Csermák féle r(P) tényezőt az összefüggés jobban közelíti. így e négy valószínűséghez tartozó becsült négy vonal azonos koordináta rendszerben ábrázolható. Az így szerkesztett összefüggést ábrázoló vonalsereg ábráján a vízfolyás tetszőleges szelvényében tetszőleges meghaladási valószínűségű árvízhozam interpolálással becsülhető. A szerkesztés során tudatában kell lennünk annak, hogy a Csermák féle képlet amint azt maga a szerzője is állandóan hangsúlyozta, csak adathiány esetén durva becslésre jó. Ennek megfelelően a számított értékek ábrázolásánál 2 számjegy pontosságúra kerekítjük a számított értékeket: azaz az így becsült árvízhozamok első számjegye utáni második jegyet, és az azt követőket abban az esetben ha az első jegy számított értéke 3-nál nagyobb, 5-re vagy 0-ra kerekítjük és csak 3-nál kisebb első számjegy esetén kerekítjük a maradék számokat nem 0, illetve nem 5 számjegyekre. A kerekítés során az 1 és 3%-os árvízi értékeket inkább lefelé kerekítjük, hogy a tározódás, a völgyekben történő szétterülés árhullám ellapító hatását ezen nagy árvizeknél figyelembe vegyük. A 10 és 50%-os valószínűségű árvízi hossz-szelvény vonal szerkesztésénél figyelembe véve azt, hogy a preventív patakszabályozási normák szerint a vízfolyás medrét a 10%-os árvízhozamra építik ki, az ellapulás már nem olyan jelentős. Ilyen esetben tehát inkább felfelé célszerű kerekíteni. 1960-as évek során sorra megépített vízhozam-nyilvántartási szelvények szolgáltatta megbízható vízhozam-adatsorok azonban ma már az ország bármelyik hazai eredetű vízrendszere legalább egy vízfolyásának egy szelvényére elegendő teijedelmű statisztikai mintát szolgáltatnak ahhoz, hogy az évi maximális vízhozamok elméleti eloszlásfüggvényét ezen statisztikai minták alapján számítsuk. Az így számított függvényből vett 3%-os árvízhozamot elosztva a szelvény vízgyűjtő területének négyzetgyökével megkapjuk a Csermák féle árvízi tényező korrigált értékét. Több állomás esetén ezek összevetésével, valamint az eredeti Csermák féle térkép felhasználásával megszerkeszthető ezen árvízi tényező, a B = f(L) hidrológiai hossz-szelvénye. Ezen hossz-szelvény és a vízgyűjtő területek A = f(L) hossz-szelvénye alapján szerkeszthető meg a 3%-os árvízhozamok hidrológiai hossz-szelvénye. Az 6.82 F(x) = P(NQ < x) 6.83 NQ = f(p, L) 6.84 94
