Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
Ezután az ábra felső részén megrajzoljuk, a Csermák féle B tényezők hosszszelvényét. Mindenek előtt a vízfolyás vízhozam-nyilvántartási szelvényében észlelt pontos vízhozam idősor adatainak a hidrológiai statisztikai elemzésével kiszámítjuk az évi maximális árvízhozamok elméleti eloszlásfüggvényét. Ezen függvényből kiemelt 3%-os meghaladási valószínűségű árvízhozamot elosztva a vízfolyás vízhozamnyilvántartó szelvényének vízgyűjtő területével pontosan meghatározzuk ezen mérceszelvény B Csermák tényezőjét. Ezt összevetve a B Csermák tényező legfrissebb térképével, szükség esetén e térképről leolvasott adatok korrigálásával szerkesztjük meg a B árvízi tényezők B = f(L) 6.66 hossz-szelvényét ügyelve arra, hogy a térképről leolvasható B számok nem a vízgyűjtő terület egészét, hanem a kérdéses földrajzi pontot jellemzik. (IV.-37. ábra) A VÖ LGYSEGI PA HOSSZAH 1%-OS V SZELVÉNYE ízhozam-------1ü &t At ti,40 siti ....—i 41,f/' ült *1,04 \áAín,34 ti* 1 m »fi -g « -5 i > 1! 1 ill 1 r ft ’T ! p 111* I 8 * 8 I a 8 ? á? ? gift:! »1 *s* 5 IV.-37. ábra A 1%-os meghaladási valószínűségű árvízhozamok hidrológiai hossz-szelvénye e két ábra alapján a „Csermák- Eszéky-Virág módszerrel” szerkeszthető meg amely szerint a 3%-os meghaladási valószínűségű árvízhozam 91