Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
művek építkezése előtt itt megfigyeltek. Tovább enyhíti a Duna jégjárással kapcsolatos helyzetét a hőerőműveknek, a külföldieknek, valamint a Százhalombatta-i olaj- és a különösen a Paksi Atomerőmű hűtővízének a Duna egész víztömegét felmelegítő hatása. A csatornázott folyókon a hajózási időtartamot befolyásoló zsilipelés hatását először Mosonyi Emil elemezte (Mosonyi, 1963). A duzzasztás hatására lecsökkent vízszínesés miatt a folyó eredeti vízsebessége lelassult. A hajók haladási sebessége nyilván hegymenetben a hajó v0 állóvízi sebességének és a folyó Vf sebességének a Vh = v0 - Vf 6.53 különbsége, völgymenetben pedig e két sebesség vv = v0 + Vf 6.54 összege. A hajó oda-vissza utazásának a teljes T időtartama L hosszú vízfolyásszakaszon a Th hegymeneti és Tv völgymeneti hajózási idő összege, amelyről könnyen bizonyítható, hogy mindig hosszabb mint az azonos hosszúságú összevont állóvízi hajózásé: T _ T +T L , L L | L (v0+Vf)-L + (v„-Vf)-L h vh vv v0-Vf v0 + Vf (v0-Vf)-(v0+Vf) _ v0-L +Vf-L + v0-L-Vf-L _ 2v0-L _ 2L 2L 6.55 Vo - Vf2 "vo-Vf2 " _Yl>^ v° Az L L v0 - Vf v0 + Vf 6.56 összefüggést L-lel osztva: 1 1 2---------------+----------------> — v 0 - Vf v0 + Vf v0 A baloldalt összevonva majd 2-vel egyszerűsítve és v0-val szorozva az egyenlőtlenség két oldalát 6.57 6.58 6.59 70
