Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
Hasonlóan illeszthető módon mellékeljük az évi maximális rmfx vízhiányos időszakok F(x|y) = P(xmax <; x|Qi = y) 6.44 és az évi hiányzó Z V vízmennyiségek év Kx|y) = pÍe V ^ x|Q, = yl 6.45 vév ' feltételes eloszlásfüggvényeit és a vízhiányos időszakok N számának F(n|y) = p(n = n|Q, = y) 6.46 feltételes eloszlását. Ezen görbeseregek természetesen külön-külön készülnek el az éves, az évszakos, a havi naptári időegységekre és ezeket, amint azt már kifejtettük, külön-külön a megfelelő naptári időszakra készült hossz-szelvényekhez kell csatolnunk. 6.3.3.1.3. Nagyobb folyóink hasznosítható vízeró'készletét jellemző' hidrológiai h ossz-szel vények Magyarország vízerőkészletét, amint azt már többször említettük a világon az elsők között mérték fel országos szinten: Bogdáníy Ödön alapvető munkáját Viczián Ede terjesztette ki az egész ország minden folyójára. A KÖQ középvízhozam és a DH potenciálkülönbség szorzatával arányos En = S ■ KÖQ ■ DH 6.47 elméleti vízenergia-készlet En = F(L) 6.48 hossz-szelvénye a vízfolyás KÖQ = F(L) 6.49 középvízi hidrológiai hossz-szelvénye és a folyómeder topográfiai hossz-szelvénye alapján egyértelműen meghatározható, megrajzolható (IV.-27./a.-b. ábra). 59
