Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.1. A MAGYAR HIDROLÓGIAI ATLASZ
A j-edik kategóriájú vízfolyás szakaszokra vonatkozó hálózat sűrűség értékek pedig nyilván a j-edikig és a j-l-edik kategóriáig összegezett értékeket ábrázoló két vonalnak a Yl Di(L) A'“a-----MA_*f(L) 614 külön bségei. A vízhálózat sűrűség nyilvánvalóan nem additív, sőt aD, = f(L) függvény jellege is lehet változó, a vízhálózat sűrűsége a vízfolyás hossza mentén növekedhet, vagy csökkenhet. A mellékvízfolyások torkolatánál azonban a hossz-szelvény vonalában itt is mindenképpen szakadás van, de ezen szakadás lépcsője pozitív vagy negatív egyaránt lehet. A lépcső nagysága pedig nem azonos a mellékvízfolyás vízhálózat sűrűségével, hanem csak a torkolat feletti illetve alatti szelvényekre jellemző értékek különbsége. A mellékvízfolyások vízhálózat sűrűségét a fővízfolyás hossz-szelvénye fölött azonos L tengelyen, a mellékpatakok szelvényeiben függőleges nyilakkal ábrázoljuk, amelyek függőleges hosszát a D|, D)2, D123, Di234...n távolságokban tagoljuk. Nyilvánvalóan a jelek közötti távolságok e nyilakon is a megfelelő i kategóriájú vízfolyás szakaszok D, hálózat-sűrűségeit szolgáltatják (lásd könyvünk II. kötetének II.-85. ábráját). Amint azt könyvünk II. kötetének 4.4.1.1.9 fejezetében részleteztük, a vízhálózat szabályosságát mutató Nováky féle qn, illetve qi mutatók q„=f(L) 6.15 illetve q,=f(L) 6.16 hossz-szelvényeit a = f(L) vízhálózat sűrűség hossz-szelvényekhez hasonló módon ábrázoljuk (lásd könyvünk II. kötetének II.-87 és II.-88 ábráját). A vízgyűjtő területeket határoló kerületek is hasonlóképen ábrázolhatok (lásd könyvünk II. kötetének II.-89. ábráját), bár ezen kerület értékek önmagukban a vízrendszer vízjárására aligha lehetnek hatással. Ezen összetartozó területek és kerületek azonban alkalmasak arra, hogy az egyes részvízgyűjtők alakjának „szabályosságát” jellemezzük. A Gravélius-féle K tényező, a részvízgyűjtőt a „legszabályosabb” idomhoz, a körhöz hasonlítja. Ezen tényező a részvízgyűjtő P kerületének és a vízgyűjtő területével azonos nagyságú kör kerületének 2nt-nek a hányadosa, ahol r a vízgyűjtő területből számítható, hiszen mivel T2-n-A r = 6.17 Azaz 6.18 22
