Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
7.2. A VÍZJÁRÁS ELŐREJELZÉSE
H*,v(t + Dt) = Halv(t) + DHalv(t + Dt) = f[DHi(t -xj, H,(t - x,)] 7.27 kapcsolatot kell harmadfokú polinommal közelíteni. A képletben i = 1, 2, 3,...n a felvízi állomások indexei, +Dt az előrejelzés időelőnye, x, =0, 1, 2, 3 a keresztkorrelációs összefüggésekből számított levonulási idő és az Dt időelőny különbsége, amely megadja azt a napot amennyivel korábbi adatokból kell az összefüggésbe a kérdéses állomás vizállás és vízállás változás adatait behelyettesíteni. Például 1980-ban Baján 1 napos előrejelzésnél (lásd a III.-7.9. ábrát) Dunaföldvárnak aznapi vízálláskülönbségét és vízállását használtuk (és esetleg még Domboripusztának, Paksnak, Dunaújvárosnak, Adonynak és Budapestnek is az aznapi vízállásait és vízállás változásait is beiktattuk a parciális korrelációs függvénybe). Ezen felül még mindig a Budapesten x; = 1 nappal korábban észlelt adatokat, azaz két napos időelőnyű előrejelzésre alkalmas előző vízállás változásokat és vízállásadatokat (és esetleg még az ugyancsak x< = 1 nappal korábban Dunafoldváron, Dunaújvárosban, Adonynál, Nagymaroson észlelt vízállás változásokat és vízállásokat) beiktattuk a parciális korrelációs függvénybe. Továbbá természetesen még mindenképpen beiktattuk a függvénybe a x j =2 nappal korábbi Esztergomi vízállást és vízállás változást (és esetleg az ugyancsak x; = 2 nappal korábban Budapesten, Nagymaroson, és Komáromban észlelt vízállásokat és vízállás változásokat). Végül pedig mindig beiktattuk a függvénybe a x( = 3 nappal korábbi gönyüi vízállás és vízállás változást (és esetleg az Esztergomban, Komáromban és Dunaremetén ugyancsak xt =3 nappal korábban észlelt vízállásokat és vízállás változásokat). Hasonló módon a két napos előrejelzéseknél is nemcsak az aznapi budapesti, valamint a „Budapest környéki” (azaz dunaföldvári, dunaújvárosi, adonyi és nagymarosi) vízállás és vízállás változás adatokat, hanem a x{ = 1 nappal korábban Esztergomban és „Esztergom környékén” (azaz Budapesten, Nagymaroson és Komáromban) észlelt vízállás és vízállás változás adatokat, valamint aXj =2 nappal korábban Gönyün és „Gönyü környékén” (Esztergomban, Komáromban és Dunaremetén) észlelt vízállás adatokat és vízállás változás adatokat is beillesztettük a parciális korrelációs egyenletbe. A három napos előrejelzésnél pedig az aznapi esztergomi és „Esztergom környéki” (azaz, amint azt már felsoroltuk: Budapesten, Nagymaroson és Komáromban észlelt) vízállás és vízállás változás adatok mellett még bevontuk a vizsgálatba x; = 1 nappal korábban Gönyün és „Gönyü környékén” (Esztergomban, Komáromban és Dunaremetén) észlelt vízállás adatokat és vízállás változás adatokat. A négy napos előrejelzésekhez azonban Bécsnek egyetlen adata sem adott megbízható alapot. Itt ismétlem meg, hogy a korábbi vizsgálatok során nemcsak árvízi előrejelzésekre, hanem a folyamatos előrejelzésekre is felhasználta Szesztay Károly a Bécs fölötti osztrák vízmércék, Linz, Ybbs-Persenbeug, Passau vízállás adatait, amelyek azonban már 1980- ban az addigra megépült vízerőművek duzzasztói mögött már nem az érkező és tovább vonuló vizet, hanem a duzzasztást jellemezték. Most tehát a három napnál hosszabb folyamatos előrejelzésekhez az osztrák vízerőművek pontos vízhozamadatait kellene használni amire azonban mindmáig nincsen feldolgozási tapasztalat. 237
