Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK

6.3.5.4. Az árvízcsökkentő tározási lehetőségek regionális jellemzése

Az aktív patakszabályozás műszaki, topográfiai lehetőségeinek regionális feltárást szolgálja a domb és hegyvidéki patakok erre a célra kidolgozott hidrológiai hossz- szelvény-rendszere.

Az árvízi tetőző vízhozamok hidrológiai hossz-szelvénye mellett el kell készíteni a lefelé vonuló adott valószínűségű árhullámok hossz-szelvényjellegű nomogramjait.

Ezen nomogramok szerkesztésénél a vízfolyás vízhozam-nyilvántartási szelvényére megszerkesztett árhullámokat transzformáljuk a vízfolyás hossza mentén. Az árhullámok csúcshozamai nyilvánvalóan az árvízi tetőzések hossz-szelvényének az adataival azonosak, a P valószínűségű V(P,L) árhullám tömegek pedig a vízgyűjtő területekkel arányosak. Azaz

Vr(L) _ ZQr.L(t)-dtL __ A(L) g J2?

Vp(L = vm) ZQp,L=vm(t) dtL=vm ~ A(L = vm)

Az árhullám lefelé haladtában a meder transzformációk, a hozzáfolyások következtében transzformálódik, de az egyes szelvények árhullámképei hasonlóságukat megőrzik. Többletinformáció hiányában erről a hasonlóságról feltételezzük, hogy az árhullámképek azonos n számú ekvidisztáns időpontbeli vízhozam ordinátáinak aránya a keresztszelvényekre az árvízi tetőzések hidrológiai hossz-szelvényének szerkesztésénél számított árvízi csúcsok arányával azonos. Tehát P = 3%-os árvíznek megfelelő árhullámnál:

Qp,L(tj) Cfel,L _ B(L).jX(L)

Qp,L = vm(ti) Qp=3%,L=vm B(L = Vitt) • a/A(L = Vin)

azaz

Qpx(ti) ~

B(L),VÄ(I)

B(L = vm)-^A(L = vm)

■Qp,L=vm(li)

6.129

Ezt behelyettesítve a 6.127 összefüggésbe, majd egyszerűsítve

B(L). JÄjOj

Vp(L) _ B(L = vm) • ^A(U = vm)

Qp,L=vm(l) ŰtL

Vp(L = Vm) ZQp,L=vn,(t)dtL=

B(L = vm)-^A(L = vm)

SQp.L=vm(t)'dtL

XQp,L=vm(t)dtL=vm B(Lh®TdtL

____ A(L)

6.1

30

B(L = vm) • 7a(L = vm) ■ dtL=vm A(L - vm)

160