Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
A Völgységi patak vízkészletének jellemzésére a Bonyhádi vízhozam-nyilvántartó állomás adataiból is elkészült az MH Műszaki Hidrológiai szoftverrel a Cramér- Leadbetter metszékmódszerrel a vízigények kielégítésének biztonságát (Vagy kockázatát) jellemző négy elméleti feltételes valószínűségi görbesereg: az évi maximális vízhiány-időszak hossznak, a vízhiányos időszakok évi összegének, a hiányzó, pótlandó vízmennyiségek évi összegének és a vízhiányos események évi számának feltételes valószínűségi eloszlásfüggvényei A maximumok elméleti eloszlása Gumbel, az összegeké normális és az esemény számoké Poisson eloszlás. A görbeseregek függőleges koordinátája a feltételnek, vízigényeknek az adatai. Ez a koordinátarendszer biztosítja, hogy a Völgységi patak felmért, redukált kisvízi hossz-szelvényéhez, az apadási görbékkel együtt ezen görbesereg ábrákat koaxiálisán csatoljuk. A hossz-szelvény szerkesztéséhez természetesen minden vízhozam-nyilvántartó szelvény adataiból szerkesztett görbeseregeket is koaxiálisán kell illeszteni. A Völgységi pataknál még a fentiekben bemutatott Magyaregregyi szelvény adataiból is elkészültek a illesztendő görbeseregek (IV.- 67./a.-d. ábra) Itt is megjegyezzük, hogy a redukált kisvízi vízhozam hossz-szelvény a vízfolyás összetartozó vízhozamait jól és áttekinthető módon kapcsolja össze, de az összetartozó vízhozamokra vonatkozó vízkészlet jellemzők, vízszolgáltatási biztonsági mutatók is változhatnak, amely változások csak vízgyűjtő feltárás részletfes elemzésével határozhatók meg. A vízfolyások vizgyűjtő területei vízkészletének földrajzi mutatója, a középvízhozam, illetve az egyes naptári időszakok, hónapok, évszakok és az évek évi középvízhozamainak eloszlása. Ezt a KÖQ értéket, illetve az évi értékek eloszlásait az országos program a legfrissebb, de már ellenőrzött adatokkal kiegészített, homogén vízhozam-adatsorokból számítja és szolgáltatja (IV.-68. ábra). A nagyobb folyó sokévi középvízhozamának KÖQ(L) hidrológiai hossz-szelvényét a számítógép a folyó valamennyi és a mellékvizei torkolathoz közeli vízhozamnyilvántartási szelvényeinek frissen számított középvízhozamaiból szerkeszti meg. Ezen klasszikus hossz-szelvény mellett a számítógéppel megszerkesztjük az éves, vagy tetszőleges naptári időszakra, vagy a mezőgazdasági termelési idejére vonatkozó középvízhozamok évi értékeinek meghaladási valószínűségi értékeivel jellemzett középvízhozamok hidrológiai hossz-szelvényének többváltozós (P = 1, 3; 5, 10, 25, 50, 99%) vonalseregét. Hazai eredetű kisvízfolyásaink legtöbbje csak egy-egy - bár jelenleg már nemzetközi szinten is igen kiválóan kiépített, több mint 20 éve működő - vízhozam-nyilvántartó állomással rendelkezik. Ezekre a vm vízmérce állomásokra, a legfrissebb, de már az ellenőrzött adatokkal folyamatosan kiegészített adatsorokból számított KÖQ(vm) értéket a számítógéppel össze kell hasonlítani a q fajlagos lefolyás gépbe töltött térképe alapján számított KÖQ'(L = vm) = q(L = vm) • A(L = vm) értékkel, ahol A(L = vm) a vm pontbeli mérceszelvényhez tartozó vízgyűjtő-terület, q(L = x, y = vm) pedig ezen vízgyűjtő területnek a térképről leolvasható fajlagos lefolyása. A számítógéppel, amint arra már utaltunk a 3%-os meghaladási valószínűséget árvízhozamot jellemző Csermák tényező korrigálásánál, kiszámítjuk a középvízhozamokat jellemző q fajlagos lefolyás 156
