Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.1. A MAGYAR HIDROLÓGIAI ATLASZ
ponta felújított vízrajzi adatbázis, statisztikai minta összekapcsolásával ma minden vízgazdálkodási feladat megoldásához a hidrológiai méretezést valamennyi információ felhasználásával a legmegbízhatóbb számítási módszerrel a megfelelő központra kötött személyi számítógéppel, az elektronikus műszerekkel észlelt adatok „on line” felvételével és azonnali „real time” feldolgozásával egyértelműen lehet megoldani. Az ország vízkészlete meghatározásának módszertanát országos példákkal illusztrálva Lászlóffy professzor elgondolását követve ismertetjük. 6.1. A MAGYAR HIDROLÓGIAI ATLASZ A műszaki hidrológia alapadatait szolgáltató vízrajzi évkönyvekben a vizépítő mérnökök megtalálták mindazokat az adatokat amelyek a kérdéses vízrajzi állomáson észlelt jelenségek időbeni alakulását jellemezték. A vízfolyás, vagy vízrendszer más földrajzi pontjain végzett vizsgálatokhoz ezekre a vízrajzi állomásokra meghatározott jellemző értékeket csak a földrajzi tényezők ismeretében lehetett átvinni. Ezen tényezők, a vizgyűjtő területek nagysága, a vízfolyások hossza, az esésviszonyok, stb. a régi földrajzi térképekről lemérhetők. Ezen mérések, a területek planimetrálása, patakok hosz- szának „grejfolása” azonbán egyrészt igen hosszadalmas, másrészt mérési, számolási hibákkal terhelt munka. Érdemes tehát ezen munkákat egyszer, igen alaposan elvégezni, pótmérések sorozatával ellenőrizni és ezen pontos munka eredményeit kiadványban mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Ezt felismerve 1954-1962 között a magyar vízrajzi szolgálat akkori szervezete, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) az akkor már több mint 70 éve évente megjelenő Vízrajzi Évkönyvek friss kötetei mellett kiadta az ország 10 vízrendszerének 1. A ZAGYVA 2. A SAJÓ 3. A SIÓ ÉS A BALATON 4. A MOSONI DUNAÁG 5. A FELSŐ TISZA 6. A KÖRÖSÖK 7. A TISZA 8. AZ IPOLY 9. A MAGYARORSZÁGI DUNASZAKASZ ÉS KISEBB MELLÉKVIZEI 10. A DRÁVA Hidrológiai Atlaszait. Az előző táblázat szerint ezen Hidrológiai Atlasznak nevezett kiadványok vízrajzi rendben, a forrástól a torkolatig megadják a vízfolyások minden egyes megjelölt szakaszának hosszát, a szelvények torkolattól, illetve a forrástól mért távolságát, a szakasz vízgyűjtő területe legmagasabb pontjának, valamint a vízfolyás-szakasz alsó, felső vég12
