Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
számítógép kiszámítja az évi árvízhozamok elméleti valószínűségi eloszlásfüggvényét. Ezen függvényből kiemelt NQ(P = 3%, vm) 3%-os meghaladást valószínűségű árvízhozamok és a vízgyűjtő terület „Földrajzi Információs Rendszer” szerint gépbe töltött térképéről leolvasott A(vm) vízgyűjtő terület négyzetgyökének hányadosából a számítógép kiszámítja az aktuális Csermák féle B árvízi orograftkus tényezőt. Ezt összevetve ezen tényezőnek a területre vonatkozó szintvonalas térképéből származó B(vm) adattal a gép meghatározza az egyes vízhozam-nyilvántartó szelvényeknél r(B) = NQ(P = 3%,vm) ^A(vm) B(vm) 6.123 korrekciós tényezőket. A vízfolyás egyes szelvényeihez tartozó vízgyűjtő területekre érvényes, a Csermák féle térképről leolvasott B árvízi tényezőt a megfelelő korrekciós tényezővel megszorozva, majd e korrigált tényezővel szorozva a vízgyűjtő terület négyzetgyökét (illetve A < 30 km2 esetén a megfelelő magasabb hatványát) a gép kiszámítja a szelvény 3%-os árvízhozamát. Ezen adatok szelvényenkénti értékeiből a számítógép meghatározza a 3%-os árvízhozamok NQ(P = 3%, L) hidrológiai hossz-szelvényét. A P = 1,10 és 50%-os árvizek NQ(P, L) hossz-szelvény vonalait a megszerkesztett NQ(P = 3%, L ) hossz-szelvény ordinátáinak a vízhozam-nyilvántartási szelvények elméleti árvízi valószínűségi eloszlásfüggvényei adataiból számított r(P) NQ(P,vm) NQ(P = 3%, vm) 6.124 arányszámaival való szorzásával szerkesztjük. A számítógépi programhoz kapcsolt Földrajzi Információs Rendszer topográfiai térképe lehetővé teszi, hogy a széles és természetes esésű völgyek árhullám-csökkentő hatását a Sorrensen módszer Virág féle invertálásával a gép kiszámítsa és a hossz-szelvény szerkesztésnél ezen folyamatot is automatikusan figyelembe vegyük. A szerkesztés természetesen logikus határok közötti interaktív beavatkozást is biztosít. A számítógép az adatokat 2 számjegy pontossággal becsüli. Virág Mihály a Déldunántúli vízfolyások árterületeinek csökkentésének az alvízi árhullámok csúcsát emelő hatását, a Sorrensen módszer invertálásával tökéletesen kiszámította és elemezte. 6.3.5.2. A vízfolyások hasznosítható vízkészleteit jellemző számítógépi program Az MH Műszaki Hidrológiai programrendszer a természetes vízkészletek jellemzésére kiszámítja a tetszőleges naptári időszak, hónap, évszak, év egymástól nem független napi vízhozamainak gyakorisági eloszlását, azaz az úgynevezett „tartóssági görbét” tetszőleges időintervallumra, a teljes homogén idősorra vagy annak részeire, vagy akár az egyes évekre külön-külön (lV.-62./a.-c. ábra) 144
