Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK

Legnagyobb árhullám tömegek eloszlása

Alap vízhozam 110023 Sopron Ikva

m3/s Árhullámok tömege 10 ezer m3

IV.-61./b. ábra

Az egyes állomásokra a számítógép nemcsak a tetőző vízhozamok eloszlásfüggvényeit szolgáltatja, hanem közli a megválasztott, általában P = 1, 3, 10 és 50 %-os meg- lialadási valószínűségű tetőző vízhozamhoz tartozó árhullámképeket is, valamint aP = 1, 3, 10 és 50%-os kétdimenziós meghaladási valószínűségű árhullámképeket is. Az egyes állomás-párok közötti folyószakaszok árhullám transzformációs alapösszefüggését a számítógép a pontosított Muskingum módszerrel valamennyi észlelt árhullámpárra számítja és így a P valószínűségű árhullámok mértékadó grafikonjait interaktív módon finomíthatjuk. A mellékvízfolyások nélküli folyószakaszokon a számítógép az árhullám transzformációt a folyó mederfelvételi és mérések alapján meghatározott érdességi adatai alapján kalibrált nem permanens vízmozgási differenciálegyenlet alapján számítja. Az állomások tetőző vízhozamainak elméleti valószínűségi eloszlásfüggvényei, az adott valószínűségű árhullámok meder transzformációs kölcsönös összefüggései, valamint a folyó mederfelvételi adatai alapján a hossz-szelvényt a számítógép - a felhasználónak meghatározott korlátok közötti interaktív beavatkozását is biztosítva - szolgáltatja.

142