Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK

9500„ koaoValós

Mahó

lő 91-19 98

£ rés idószo

maximum --------1-------z

ínű.

S évi

____

s

égt

FREL

°nkér

e/os,

'HÉT ifi m

zJdsi

°Josz

yxim

ipus

'ás

umoi

VÍZSi

< r

lá/at

S 5

ff 5

00 év

k-3000.

ö 7500- Ni

^ ?onoDmax ' 0,12.2

1-L(z

) = 0,9

15

7

vT

<

' íí 1500

1000

500-.

0

r

r

o 0,'f 0

2 0

3 (7

* ' o P.

5

való

6 ' ;0 szín

\ 'fi use g

? «

9 1,

ff

IV.-57. ábra

Az MH, Műszaki Hidrológia programja lehetővé teszi a rövid (általában 10 és 20 év közötti) adatsorban rejlő sok információnak az évi maximális vízhozamok elméleti eloszlásfüggvényének a megbízható becslésére valók teljes kihasználását. A Zelenhazié módszertan szerint kidolgozott gépi algoritmus biztosítja az évi maximális vízhozamok valószínűségi eloszlásának valamennyi árhullám lokális tetőző vízhozam adataiból való becslését. Az 5.2.1.4 szakaszban leírtaknak megfelelően a számítógép megkeresi azt a metszési szintet, amely fölött a legtöbb, egymástól független, Poisson eloszlású árhullám található és ezek eloszlásából számítja az évi maximumok elméleti eloszlá- sát.(IV.-58. ábra)

Ezen elméleti eloszlásfüggvény becslésének alapja az, hogy az éven belüli árhullámok valóban függetlenek-e egymástól, azaz évi számuk Poisson eloszlású, vagyis az árhullám-tetőzések közötti időszakok exponenciális eloszlásúak. Az MH, Műszaki Hidrológia ezen exponencialitásnak a vizsgálatát numerikus és grafikus - azaz szemilogaritmikus ábrával - végzi, majd az ez alapján rögzített metszékszint fölötti árhullámok tetőző hozamainak exponencialitására vonatkozó „munkahipotézist” is ellenőrzi. Amennyiben a lokális tetőző vízhozamok nem exponenciális eloszlásúak, amelynek nincsen elméleti alapja, akkor az MH számítógép az évi maximális vízhozamok eloszlását a teljes valószínűségek tétele szerint a gyakorisági eloszlások hatványozásával oldja meg.

£ H(x)n 6.121

n=o n!

135